Ti mit engedtek meg a szülőknek, mibe szólhatnak bele és mibe nem? 20+évesekhez szól elsősorban a kérdés, akik még otthon laknak?

De azért azt el kell mondanom, hogy a gyermekeimnek MINDIG volt elvégzendő feladata. MINDIG! Kora gyermekkoruktól foga, s ahogy cseperedtek, úgy komolyodtak a feladatok is. A mai fiatalok népbetegségének számító önbizalomhiány ugyanis pontosan abból ered, hogy nincs olyan feladatuk, amely megadja a sikerélményt, a jól végzet munka örömét, s azt a megnyugvást, amikor az ember gyereke rájön, hogy önmagára mindig számíthat. Hogy bízhat magában, mert megold mindent, amit rá ró az élet.

Hazudnék persze, ha azt mondanám, hogy szívesen végezték e feladatokat, de mivel az egyezség része volt, zokszó nélkül megcsinálták, amit kellett. Ma már iind veri a harmincat, de nem is volt bajuk az önbizalom terén.

Helyesbítek.

De azért azt el kell mondanom, hogy a gyermekeimnek MINDIG volt elvégzendő feladata. MINDIG! Kora gyermekkoruktól *fogva, s ahogy cseperedtek, úgy komolyodtak a feladatok is. A mai fiatalok népbetegségének számító *önbizalomhiánya ugyanis pontosan abból ered, hogy nincs olyan feladatuk, amely megadja a sikerélményt, a jól *végzett munka örömét, s azt a megnyugvást, amikor az ember gyereke rájön, hogy önmagára mindig számíthat. Hogy bízhat magában, mert megold mindent, amit rá ró az élet.

Hazudnék persze, ha azt mondanám, hogy szívesen végezték e feladatokat, de mivel az egyezség része volt, zokszó nélkül megcsinálták, amit kellett. Ma már *mind veri a harmincat, de nem is volt bajuk az önbizalom terén.

Nemhogy el kell kéretőznöm, hanem nem is mehetek sehova. Ha meg mégis, akkor beköpnek neki a kollégái. Hogy mit vettem a gyógyszertárban, láttak a vasúzon tufnak-e róla... Egyszer mentem el Glamour napokon vásárolni, az egyik kollégájának a faszija előbb beköpött, mint hazaértem. Nem tudom, mire jó nekik, anyámat gúnyolják ezzel os, hogy a gyerekét csesztwtik, de nem veszi észre, sőt örül neki és azt ia elbeszéli nekik, mennyit kakálok, meg pisilek egy nap. Volt rá alkalom, hogy a folyásomat, meg menstruációmat beszélte ki, meg az egész munkahelyének elveszélte, hogy megyek nőgyógyászhoz.

Teljese brutális szigor, mint általánosba. Csak be suliba és azonnal haza. Betegen is menni kell, ők döntik el, mikor mehetsz orvoshoz, kísérnek...

Ha nem úgy van, akor üvöltés, verés, megtorlás. Nagyon durván, megvernek, ha nsm úgy van valami, vagy rossz jegyet hozok haza.

Barátom nem lrhet, sosem lehetett nem engedik... Egy randura sem mehettem. Mivel falusi vagyok, apám nyugdíjas, itthon van. De mondom, a kollégái is nonstop bemószerolnak...

A válaszom: semmit nem engednek, mindent megmondanak és nincs saját akaratom. Mint általánosban, csak mivel az általuk erőltetett iskolában nem hozom a szintet, jön a megtorlás...

Minimálisan sem fogják fel, hogy felnőtt vagy, önállóan döntesz.

Rengeteget bántottak, megnyomorítottak. Pedig én ezt általános lban felfogtam, hogy el kell hűzni mielőbb, mert se normális életem, se kapcsolatom nem lesz, ha itt maradok... Ehhez képest rám erőltették ezt a sz.rt és hogy még 4 évog otthon lakjak...