Van itt valaki, aki gyűlöli az egyik szülőjét?

Gyűlölet az erős szó.

Én nem gyűlöltem az anyámat az agresszív viselkedése miatt, meg az alkoholizmusa miatt, de nem szerettem. Amint lehetőségem volt, elköltöztem, és onnantól kezdve nem is találkoztam anyámmal. Nem gyűlöltem, felfogtam, hogy ő szült meg, de ennyi. Soha többé nem láttam ott. (17 évesen költöztem el, és 43 éves voltam amikor meghalt) Halála után 1 évvel már az az érzés is elmúlt, hogy azt mondja. Nem szeretem. Hiszen egy idegen lett nekem. Megbocsájtottam neki halála után de csak magam miatt..

Én gyűlöltem az apámat mondhatni amióta az eszemet tudom.

ÉS amikor 10 éves koromban meghalt, el lehet érte ítélni de örültem neki és boldog voltam.

Apám is ilyen volt.

Tudod, a gyökér emberek nem lesznek kevésbé gyökerek attól, hogy gyerekük születik. A gyereknek pedig az a sajnálatos sors jut, hogy az apja egy gyökér. És ez a gyerek lehet, hogy éppen te vagy. Ez van.

Mindkettőt. Apám egész gyerekkoromban vert (alkoholista a mai napig is), anyám meg asszisztált hozzá, mert inkább elviselte, minthogy dolgoznia kelljen, azt sosem szerette. Élősködni, manipulálni embereket, cart keverni viszont nagyon jól tudott. Egyikkel sem tartom tizenéve a kapcsolatot. A temetésükre se mennék el.

És igen, utálom mindkettőt. Ha a nagyszüleim nem lettek volna, akkor belőlem sem lett volna ember.

Az én szüleim elváltak amikor 6 éves voltam és apámmal maradtam. Előtte is egy alkoholista barom volt de miután anyám nem volt ott, ezt általában rajtam vezette le. Nem vert meg soha, bár néha olyan érzésem volt, hogy az jobb lenne, mert annak legalább gyorsan vége a lelki terrorhoz képest. Főleg az olyan kijelentései közben mint pl: "Felneveltem két egészséges, normális gyereket, erre itt van egy ilyen idióta mint te". Ez volt a reakciója arra amikor 8 évesen egyik nap nem volt kedvem elmenni vele megsétáltatni a kutyánkat...

Sokszor voltak ilyen kitörései amikor minden ok nélkül bejött a szobámba akár éjjel is és felébresztett csak azért, hogy elmondja pár órán keresztül, hogy mekkora egy rakás szar vagyok és semmit nem érek. Volt olyan, hogy egész éjjel ott állt az ágyam mellett és mondta a magáét miközben én próbáltam úgy tenni mintha visszaaludtam volna de akkor sem hagyta abba. Mindezt úgy, hogy soha nem volt velem semmi probléma sehol.

Egyik rokonunk depressziós volt mert a férjének rengeteg tartozása volt és többször megfenyegették őt telefonon amikor a férjét nem tudták elérni, és megkérte apámat, hogy had jöjjön oda aki persze elküldte melegebb éghajlatra. A rokonunkat rá egy hétre találták meg, a fürdőszobájukban felakasztotta magát.

Most csak ennyit mondok mert ez a pár példa is elég arra, hogy gyűlöljem, de könyvet lehetne írni abból a sok idiótaságból amit csinált, úgyhogy igen, mindennél jobban gyűlölöm.