Az unoka budai lakást kap, nekünk meg az önerőben nem segítenek? Ez hol igazságos?
A szüleimmel élünk négyen (a férjem, a két gyerek és én). Nem vagyunk milliomosok,segítség nélkül esélyt nem látok arra, hogy nekünk valaha saját ingatlanunk legyen. Tavaly apám örökölt egy nagyobb összeget, és próbáltunk beszélni velük, hogy legalább kölcsönbe adják, hogy tudjunk venni egy panelt legalább (itt nálunk egy külső területen lévő, 2 szobás lakást már lehet kapni 8-9 millióért). Először úgy indítottunk, hogy vegyenek, ez beismerem, nem volt jó ötlet. Utána hogy kölcsönbe, és visszafizetjük, de már ott tartunk, hogy annak is örülnénk, ha az önerőben segítenének. De nem, mert minek akarunk mi innen elköltözni, meg hogy tartanánk fenn egy házat, a gyerekeket sem bírnánk ellátni a segítségük nélkül. Ebből is rengeteg a vita, mert teljesen magukra kapatták a két gyereket (5 és 8 évesek), másoknak meg azt mesélik, hogy mi nem foglalkozunk velük, és ők nevelik őket szinte. Meg nekem tesznek szemrehányást, hogy milyen anya vagyok, hogy a gyerekeim inkább velük alszanak, mint velem, stb. Minden napra jut valami... Meg hogy ők sosem kértek pénzt itthon semmiért, 44 éves vagyok, ennyi idő alatt összespórolhattam volna egy lakásnak az árát, mire fel segítsenek ők.
Ezzel szemben itt vannak a tesómék, mindketten jól keresnek (télen egzotikus nyaralás, síelés, nyaranta a felesége és a lánya egyáltalán nincs itthon, mert tengerpartoznak, utaznak, mind a hármójuknak új kocsi, stb). Az unokahúgom most érettségizett, Budapestre megy továbbtanulni, és kinézett valami 55 milliós lakást (berendezés nélkül, szóval tuti lesz 60 a vége, ahogy ismerem). Anyámék azonnal mondták, hogy belefizetnek ők is, meg a ballagásra is külföldről vett ékszert kapott ajándékba az unoka, merthogy ezt kért, és persze ők azonnal ugrottak erre.
Rosszul esik, hogy inkább rá költik a pénzt, úgy, hogy nem is szorul rá... Mikor én továbbtanulni mentem, nemhogy lakást nem vettek, de albérletet sem voltak hajlandóak fizetni. Most meg azonnal, és nem jó akármilyen lakás, mert ő külső kerületbe nem költözik, panelba nem megy, legyen mélygarázs, stb. Anyámék meg azonnal ugranak, hogy hát persze, nem is szabad rossz környékre menni... Ráadásul a tesómék rá sem szorulnak a segítségre, mindenük megvan. Mi meg két szobában nyomorgunk négyen az emeleten, konkrétan arra nincs pénzünk, hogy beszereltessünk 1-1 légkondit a szobákba, vagy hogy elmenjünk legalább egy hosszúhétvégére a nyáron valahová.
#68-as!
#69-es vagyok.
Szerintem az alap probléma amúgy itt nem azzal van,hogy ahol élnek az saját lakás-e,vagy albérlet,vagy szülők. Igen sokan mennek szülőkhöz lakni és szülnek gyereket (én anyum is apummal meg az ő családjával lakott) - bár én ezt továbbra sem tartom a legjobb megoldásnak - de még ha szülőknél is lakik egy pár,akkor is valahol kéne önnállóan élni,önálló anyagiakkal. Itt ez a baj,hogy anyagilag nulla a kérdező is meg a férje is,legalább is a leírtak alapján. És az,hogy esetlegesen erre a nulla anyagira vállaltak gyereket,ráadásul kettőt is és igenis a szülei nyakára. És - lehet nem így van - de simán látom,hogy a gyerekeket is kb a kérdező szülei tartják el,mert az ordít,hogy a kérdező meg a férje sem tud bánni a pénzzel és mint írtam,valószínű ezért sem adnak a szülők nekik kölcsönbe sem. Ez a fő baj,hogy 40-es éveikben járva nem tudnak semmit félretenni,úgy,hogy semmit nen kell fizetni. Ez az alap gond,nem az,hogy milyen lakás! Meg amúgy mint,ahogy szintén írtam fent,elhiszem,hogy lakásra mondjuk nem tudnak összespórolni milliókat - bár továbbra is áll,hogy volt 15-20évük félretenni - de egy albérletre azért kéne valami teljen két fizuból,ha nem is valami óriási tiptop albi,de valamire ahol önállóan élhetnek a gyerekekkek arra kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!