Mennyire vagy igazságos ilyen téren a gyerekeiddel?
Nagyobbacska, esetleg fiatal felnőtt gyerekre gondolok elsőként. Lényegtelen, hogy milyen életszakaszban van, a kérdés arra irányul, hogy ha egyikre egy nagyobb összeget költesz, akkor a másiknak is veszel ilyen értékben valamit?
Példázom néhány esettel, különböző életszakaszokban. Pl. általános iskolás gyereked jónak bizonyul gitározásban és egy jobb minőségű elektromos gitárt választasz. Veszel a másik gyereknek is valamit ugyanennyi értékben, vagy majd ő is kap valamit, ha neki szüksége lesz?
Egyik gyereked fizetős egyetemi szakon tanul, ki lehet számolni, hogy mennyi pénzt jelent ez évenként. A másik gyereked államilag finanszírozottra jut be, tehát érte nem kell fizetned. A másikra költött összeghez hasonlót adsz neki is, vagy nem?
Fiatal felnőtt gyereked lakást vesz. A pénze éppen elég arra, hogy kifizesse. Te segítenél neki azzal, hogy például a szobába az ágyat, szekrényt megveszed, hogy tudjon költözni. A másik gyerekednek is adsz egy hasonló összeget?
A kérdésemben szereplő esetek fiktívek, csak szemléltetni szeretném érdeklődésem középpontját. Ettől függetlenül lehet szituációkra bontva is válaszolni.
Lakásnál, lakhatás, önálló életkezdés segítésénél igen, a másik gyereket is ugyanekkora összeggel segíteném.
Az előtte felsoroltaknál viszont nem. Ha valaki gitározik, akkor szüksége van gitárra. Ha nem gitározik, csak azért nem fogok hozzávágni egy kerek összeget, mert a tesója gitározik és őt segítettem. Mindegyiket akkor és olyan összeggel segíteném (lehetőségeimhez mérten), amikor szüksége van rá; egyetlen kivétel az önálló életkezdés segítése.
Nekem még nincs gyerekem. Nehéz kérdés ez, mert alapvetően úgy lenne az igazságos, ha mindkettő ugyanannyit kapna, de a legtöbb család azért nem krőzus, hogyha az egyik fiatal felnőtt pl. nagyon elcseszte az életét egy rossz karrierválasztással, vesznek neki egy lakást, a másikra is ráköltsenek ennyi pénzt, még akkor is, ha neki már 3 éve van... ilyen esetben én tesóként megérteném, hogy a másik miért kap többet.
Tiniknél nehezebb azért, mert ott van a gyerekeknek egy ilyen felemás igazságérzete. Sztem időben el kell kezdeni megértetni velük, hogy nem feltétlen szeretjük őt kevésbé, mert most többet költöttünk a másikra. Nekem olyan ismerősöm volt, akinek volt két gyereke, az egyik állandó gondozásra szorul, a másik egészséges. Na, az egészséges mára egy elkényeztetett hisztis hp lett, aki jól pofára esett, miután kikerült a szülői házból... azért, mert a szülei ahelyett, hogy elmagyarázták volna neki, hogy a testvérének a kezelései SZÜKSÉGESEK, és nem hobbiból költenek rá, az első sírós hisztinél odaadták a csaj kezébe a kezelések árát, és az meg egy nap alatt elverte őket a drágábbik típusú plázás boltokban mindig... aztán csodálkozik, hogy ez nem mehet így végig... és hogy magától ezt az "életszínvonalat" nem képes tartani, és a szülei sem képesek ezt finanszírozni.
Akkor van értelme tényleg felesbe-felesbe adni, amikor tényleg hobbikról van szó. Hogy ne csinálja a szülő azt, hogy jó, az XY-nak megveszem a gitárt hobbiból, mert de jó, hogy tanulni akar, de az XZ-nek nem veszem meg az X márkás focifelszerelést, mert miért nem jó a turis póló a tescós cipővel, minek kell csuklópánt, térdvédő, stoplis cipő stb-stb-stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!