Mit tehetek anyukám nagy elvárásaival szemben?

Biztos van már itt pár ilyen kérdés, de úgy érzem senkihez nem fordulhatok és szeretném ezt kiadni magamból.

Egész gyerekkoromban azt hallgattam otthon, hogy milyen okos vagyok, meg több is van bennem, csak lusta vagyok hozzá. Nem voltak középiskolában sem rossz eredményeim, bár kitűnő azért nem voltam.

Egyetem alatt úgy láttam anya elégedett egy-egy tárgyból a kettes eredményemmel is, de azért nem nagyon hangoztatta ismerősöknek hogy van olyan tárgy, amiből már negyedjére vizsgázom.

Idén viszont nem sikerült teljesítenem egy tárgy előfeltételét, és ezt nem fogadja el. Azt szeretné ha könyörögnék a tanárnak, hogy engedjen vizsgázni. Persze, ez lehetne megoldás, de úgy érzem ha vizsgázhatnék is, az a többi tárgyam rovására menne. Naponta beszélek anyával telefonon, és már mondtam neki hogy sajnálom de nem megy, de mindig felhozza a témát. Mindig kérdőre von hogy mikor mit csinálok és mennyit tanulok, és miért sz*rok az egészbe. Pedig ez egyáltalán nem így van, igyekszem teljesíteni minden egyéb tárgyam, egyedül ezt a tanárnak könyörgőset nem.

Úgy váltunk el legutóbb telefonon, hogy ő azt érzi hogy teher számomra és ne beszéljünk.

Nekem nagyon fáj az egész, hogy nem az a tökéletes okos lány vagyok, amilyennek ő elképzelt engem. Nem tudok megfelelni az elvárásainak, hiába mondtam neki a héten hogy 4-es meg 5-ös vizsgám is volt azóta. Azt mondta büszke, de ismét felhozta az előbb említett tárgyat.

Nem tudom mit tehetnék, nekem ő nagyon fontos, nem akarok haragban lenni vele, de így is elég stresszes ez az egész helyzet, és még otthonról is csak a nagy nyomást kapom.