Nagyon hiányzik az apukám, mit tegyek?

Idén 2 éve lesz, hogy meghalt az apukám. Nagyon sok emlékem volt vele, és úgy érzem, amióta nincs, sorra jönnek a rossz dolgok az életembe. Hogy dolgoztam fel, hogy már nincs többé? Rendszeresen sírok miatta, mindenki azt mondja, az idő gyógyít, de engem még mindig nem gyógyított meg. Ugyanúgy hiányzik, ugyanúgy sírok este, ha eszembe jut, sőt, bármire ránézek, ő jut az eszembe, mert a legtöbb dolgot vele csináltam. Nagyon hiányzik, és utalom magam, amiért nem töltöttem vele még több időt, és nem segítettem eléggé. Fiatal volt, én is fiatal vagyok, és ő állt hozzám a legközelebb a családban. Vele hülyéskedtem mindig, vele mentem mindenhova... apás lány voltam. Mit tegyek, hogy ne érezzem ezt a fájdalmat folyamatosan? Nem látja már a sikereimet, nem lesz ott a szalagavatómon, nem fogja látni, ahogy felnövök, és családom lesz. Nem lesz nagyapa. És ez fáj, nagyon.