Miért nem hiányzik apukám?
Nemrég kiment egy kis időre egy másik országba munka miatt, anyukámmal ketten maradtunk. Eddig 3 nap telt el és nem érzem hogy hiányozna, nem beszélünk sokat, napi 2-3 alkalommal váltunk pár üzenetet, vagy felhív és akkor beszélünk (főleg reggel meg este). Nagyon bűntudatom van emiatt, mert ő nagyon szeret engem, én is őt, de valamiért nem hiányzik annyira mint kéne.
Azt hozzátenném, hogy mindig is anyás voltam, nem alakult ki apukámmal olyan szoros kapcsolat közöttünk. Az érzelmi témákat is anyukámmal beszélem meg, apukámmal nem szeretek ilyenekről beszélni, pl. sose mondtam neki hogy szeretlek, vagy hiányzol (emiatt is bűntudatom van, egyébként anyukámnak se mondtam még) Nehezen tudom kifejezni az érzéseimet a szülők iránt. A barátnőmmel sokkal könnyebb volt, már amíg volt.
16/F
Szia, ez még normális.
3 nap semmiség. :)
Neked remélem hazajön majd mindig, és jó kapcsolat megkarad kötöttetek, ahogy eddig. (Remélem a szüleid között később nem lesznek konfliktusok)
Tehát igen, normális hogy nem hiányzik.
Mindennap beszéltek.
Akkor más tészta, ha pl már hónapok óta nem látod.
De igen, nyugi, normális amit érzel. Hisz ez még nem hosszú idő. :)
Utolsó vagyok.
Tudom nem ide tartozik egyébként.
De figyelj.
Öleld meg a szüleid, és mondd nekik szeretlek.
Ezt én úgy mondom, hogy Apám 13 éves koromban elment külföldre dolgozni. Egyre ritkábban láttam.
Most pedig másfél éve megszakítottam vele a kapcsolatot. (Titokban lett másik családja, és a gyerekkorom arra ment rá, hogy vártam hogy hazajön)
Szóval ha hazajön, kérlek szeresd. Öleld, puszild. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!