Szüleivel élő gyereknek lehet tulajdona és magánszférája?

Amikor még otthon laktam egészen kiskorom óta azt hallgattam apámtól, hogy nem köteles eltartani (már 4 évesen feletette ezt a lemezt), csak azért nem tett még ki eddig, mert ilyen rossz, gonosz gyereket nem fogadna be senki, és akkor gyorsan meghalnék kint, szóval csak szívességet tesz.

De rendszeresen mondta, hogy nincs tulajdonom, ebben a házban minden az övé, amit ajándékba kaptam (nem feltétlenül tőlük), az is az övé, csak kölcsönben van nálam. Ha valaha elköltözök, akkor semmit nem vihetek magammal, és a ruhát, ami rajtam van egy héten belül köteles vagyok postai úton visszaadni, a bugyimat is beleértve. Valamint, pénzt se vihetek el a házból.

Sokszor ha kaptam valamit ajándékba ünnepre (pl telefon, MP3), azokat elvitte és elzárta valahová, mert hogy ebben a házban csak neki van tulajdona, és mindennel azt csinál, amit akar.

Illetve bejött a szobámba napközben, ha otthon volt, és kizavart onnan, mert hogy nekem ebben a házban egy rozsdás szögem nincs, nemhogy saját szobám, álljunk már meg.

Nem voltam problémás gyerek amugy, jól tanultam, versenyeket nyertem, nem jártam sehová. Csak épp minden héten egyszer elordította ezt nekem, csak hogy tudjam, hol a helyem.

Máig nem tudom, miért.