Hogy értessem meg a szüleimmel, hogy nem "utálom őket", hanem elegem van a mindennapos veszekedésből?
Jól összevesztünk a szüleimmel, amikor egy hárítós időszak után kerek-perec közöltem velük, hogy szeretem őket, de számomra elviselhetetlen az, hogy nem lehet velük úgy eltölteni egyetlen napot se, hogy ne legyen belőle ordítozás. Egymással vesznek össze, vagy velem, vagy is-is, teljesen mindegy, de a nap végéig valakinek muszáj üvölteni valakivel. Én ezt nem tartom normálisnak, és nem akarok ilyen közegben időt tölteni.
Ezt elmondtam nekik őszintén, most ki vannak akadva, hogy utálom őket, már várom hogy meghaljanak, meg hasonlók.
Van erre megoldás, meg lehet velük értetni valahogy ezt?
Szia!
Erre más megoldás nem nagyon van, csak a kommunikáció. Üljetek le szépen, nyugodtan, és beszéljétek meg, ha kell, akár családpszihológus társaságában.
Ha feszültek vagytok, és ezért van a folytonos veszekedés, akkor lehet érdemes lenne többet kimozdulnotok együtt, akár csak egy pár kilóméteres sétára, vagy rávenni szüleidet valami sport-féleségre.
Remélem tudtam segíteni :)
Bagikacska
Nálunk ugyanez megy. Még egyetemista vagyok 21 L, de még nincs lehetőségem elköltözni, meg nem is akarok, mert nem lenne miből. Szeretem őket, de mindennapos a stressz, a veszekedés, a kiabálás. Valakire mindig.
Feladom ők sose lesznek nyugodtak, boldogak.
Sokszor azon agyalok, hogy nekik így jó, szeretnek stresszben élni és még vonzák is.
Én csak abban reménykedem, hogy majd nekem harmonikus, boldog családom lesz, ordibálás nélkül... mert már láttam sok olyat is. Úgyhogy biztosan megvalósítható.
Te hány éves vagy?
24 vagyok, már nem élek velük, csak épp ez az... mindig csodálkoznak, hogy nem igazán szeretnék menni hozzájuk, és időt tölteni velük. Úgyhogy szépen mindig hárítottam, halogattam a látogatásokat, ez már gyanús lett nekik, elkezdték erőltetni hogy menjek többször, aztán végül elmondtam nekik, hogy ez zavar, emiatt nem szeretnék. Azóta én vagyok a hálátlan dög.
Ebben nőttem fel, tulajdonképpen nem is zavart addig komolyabban, a mindennapok része volt az üvöltözés, mióta viszont elköltöztem, már látom, milyen egy nyugodt, békés, barátságos környezetben élni, és azóta nem bírom ezt elviselni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!