Mire véljem ezt a reakciót, mégis?
Nem lakok otthon már közel 6 éve, a húgom még igen.
Anyuval heti 1-3 alkalommal beszélünk telefonon, mikor hogy. Érdekli, mi van velem, ő is szokott keresni.
Persze van, hogy csak egy apróság miatt hívok negyed percre. Eddig sose mondta, ne tegyem.
Tegnap minden rendben volt.
Ma tényleg nem akartam zavarni, csak lett volna egy gyors kérdésem, amit nem tudok mástól megkérdezni. Egy igen vagy egy nem elég lett volna rá. (Nem komoly, főzéssel kapcs)
Húgom vette fel, és kb beleordít a telefonba, hogy "Mi van má?! Nem ér rá!"
Már ez sokkolt kicsit, nálunk ez a hangnem nem szokás, maximum apámtól, de vele nem hiába nem beszélek.
Mondtam, nem akarok zavarni, csak egy pillanatra, anyutól akarok kérdezni valamit. Erre folytatja, hogy "Nem érted, hogy azt mondtam, hogy nem ér rá?!
Én: "Történt valami, vagy mi baj van?"
ő: "Felfogod?! Nincs itt"
Közben hallom anyu hangját a háttérben, hogy húg tegye le. Tehát nagyon is otthon volt.
Ekkor már tényleg nem értem, mi van, mire még utoljára húg beleordít, hogy "Azt mondtam, nincs itt, nem ér rá!"
Majd levágja a telefont.
Azóta itt ülök leforrázva.
Tudom, hogy ha esetleg visszahívnak, fel kell vennem, mert úgy illik, de semmi kedvem ezek után egyikükhöz sem ma már.
Ha nem érek rá/látom az a másik nem ér rá, fel sem veszem.
Max visszahívom később.
De minősíthetetlen hangnemben beleordítani a telefonba azért kicsit erős.
Már nem azért, de a húgodat valószínűleg csak ismered már jó pár éve, szóval mit vagy úgy meglepve a viselkedésén?
Amúgy meg nem azt mondta, hogy nincs otthon (feltéve, hogy szó szerint írtad le a párbeszédeteket), hanem hogy nincs ott és nem ér rá...Nem értem, ezen mit nem lehet felfogni és akadékoskodni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!