Édesapám kiakadt, hogy külön bankszámlát akarok nyitni. Bár jogilag nagykorú vagyok, mégis félek. Mit tegyek?

Ha csak nem kamu kėrdės.

Akkor egyszerü a megoldås elmėsz egy måsik vårosba ės egy olyan bankba nyitsz szåmlåt ahol apukåd nem dolgozott .

A TE neveden van a lakás, tehát ŐK nem rakhatnak ki téged, max te őket, hacsak nincsen haszonélvezeti joguk. (Nézz utána!)

Elég a kereseted arra, hogy eltartsd magad? Ha igen, akkor nyert ügyed van.

Nem értem mi a probléma, állj már a sarkadra!

Szia!

A többiekkel ellentétben én semmiképpen sem bíztatnálak drasztikus lépésekre. Nem érzem úgy, hogy apukád “elnyomna” akár téged, akár a családtagjaidat. Nálatok így működik a család, apuka a kontroll, apuka intézi a pénzügyeket. Ahogy írtad is, elég konzervatív, patriarchális a rendszer. Ezzel nincs is addig gond, amíg mindenki egyetért ezzel és elfogadja. Nálunk (mármint a szüleimnél) anyának nincs bankkártyája sem, mert ugyan úgy apa intézi a pénzügyeket. Berakni pénzt, levenni pénzt stb...

Ettől függetlenül közösen döntenek arról mikor, mire stb... költsenek. Mondhatnám úgy is, hogy apa “csak” a kivitelezést intézi egyedül. A családi ebéd menüjét is közösen döntjük el, ott meg anya a kivitelező. Amikor tanuló voltam az én pénzem is az ő számlájukra ment. Diákmunkáról beszélünk ugye, vagyis nem százezrekről. Nekem nem volt “ciki”, hogy aputól kell pénzt kérnem. Az én pénzem volt és bármikor hozzáférhettem, ha kellett. Kértem és odaadták. Ha még nem jött meg a pénz -de már kellett volna- apabank hitelezett is nekem. Kamat meg minden mentesen. Kártyahasználatért, számlavezetésért így nyilván nem fizettem, a zsebemben is több maradt. Bezzeg most, hogy váltottam és eljöttem az apabanktól :)

Mindezzel csak annyit akartam mondani, hogy egyáltalán nem egy ördögtől való a dolognak ezen része. Én inkább a praktikusnak, azon belül is spórolósnak írnám le.

Az aláírás-hamisító részt -ha igaz*- már inkább érzem aggályosnak. Van bármi ötleted, hogy apukádnak milyen célja volt ezzel?

És akkor elérkeztünk a konkrét kérdéshez is. Egészen biztosan nem normális, ha apukád miatt félsz saját bankszámlát nyitni. Ez tényleg abszurd. Ha a félelmes “valós” akkor ott komoly problémák vannak - mármint apukád részéről. Ahogy az elején is írtam nincs gond addig ezzel a rendszerrel, amíg kölcsönös egyetértésen alapszik. Apukád gondolkodásában te most “belülről bomlasztasz”. Mindenkinek jó volt eddig minden, jól éltek, te mégis ellenszegülsz. Na ezen gondolatkör mentén kell szerintem leülnöd es újra beszélgetned apukáddal. Mondd el neki, hogy hálás vagy a törődésért, de te saját magadnak akarod intézni a dolgaid. Mondd el neki, hogy ezzel a “mindent felügyelő” hozzáállásával úgy érzed nem bízik benned eléggé. Meg úgy un bloc mondd el neki, mit gondolsz erről a témáról. Meggyőződésem, hogy apukádnak nem a bankokkal, számlanyitással van problémája, hanem azzal, hogy kikerülsz az ő kontrollja alól. Félt téged és szeret téged. Valószínűleg azért éltek ma jól, mert ő korábban (illetve most is ugye) mindig mindenre odafigyelt és mindig mindent maga csinált. Valószínűleg a nagyszüleid is azért bíznak meg benne ennyire. Egy ember, aki tud és tudja, hogy tud hajlamos lehet arra, hogy túldimenzionálja magát. Ő azt hiszi, hogy tudja mi a legjobb neked. Pénzügyekben talán, de te ettől még érezhet rosszul, alárendeltnek magad. Értesd meg vele, hogy ez egy rossz befektetés. A rövid póráz nálad rövidtávon hathat pozitívan (pl. nem költöd hülyeségekre a pénzed), hosszútávon viszont beláthatatlanul rossz következményekkel járhat ( pl. elszakad a póráz és elveszítitek egymást).

Sokak számára lehet apukád hozzáállása a casus belli és akkor nem érdekel mit gomdol a másik fél, akkoris megcsinálom, elmegyek a bankba és kész. Megcsinálom, majd észreveszi. Enyém a ház, nem rakhat ki. Vagy addig tűrök amíg muszáj -eltartatom magam- utána lelépek. Ha van biztos háttered, majd jól meg is mondhatod neki. Nekem egyik alternatíva sem tetszik. Ezeket neveztem az elején drasztikusnak. Nem bűn, hogy apukád jót akar neked. Csak a kivitelezésnél homokszem került a gépezetbe. Vegyétek ki és probléma megoldva :)

*A félreértések elkerülése végett nem akartam olyasmit sugallni, hogy hazudsz. Névtelenül, személytelenül erre ugyanis semmi okod nincs. Pusztán felvetem annak lehetőségét, hogy esetleg egyes információkat rosszul értelmeztél. Ismételten csak annyit tudok tanácsolni, hogy beszélgetnetek kéne erről (is).