Miért nem hajlandóak szülni a magyar nők?

24 éves nő vagyok.

1. Nincs párkapcsolatom.

2. Albérleten lakom, várhatóan 10 év múlva lesz pénzem lakáshitelre, pedig nem keresek rosszul.

3. Ha megveszem a lakást, fel is kell újítani, bútorokat és háztartási gépeket venni.

4. A szüleim hamarosan nyugdíjba mennek (4, 7 év), őket is támogatnom kell anyagilag.

5. Több rokonom és ismerősöm nemrég szült, mindegyiküknél elég súlyos komplikációk voltak a nem megfelelő orvosi ellátás miatt.

6. Ha a gyerek ovis lesz, nem tudnék dolgozni, mivel alig lehet részmunkaidős állást találni. Emellett még mindig ott lenne a lakáshitel törlesztése.

Minek szülnének?Egy fasiszta rendszerbe?

Nézz már szét a középkorúak fele alkoholista,kilátástalan életet élő emberek tömkelege.

Minek?

Ferfikent engedd meg, hogy elmondhassam, hogy mennyire sotet vagy.

De reszletezem:

- gyerekhez altalaban ket fel kell, ferfi es no, azaz nem csak a nokon mulik

- miert lenne kotelezo, mi az hogy nem “hajlando”?

- Aztan ott van a kivandorlas, “London mint masodik legnagyobb magyar varos”, es tobbsegeben bizony fiatalok vandorolnak el

- oktatasi helyzet: regen sem volt vilagszinvonalu, de az elmult 8 evben melyrepules, mind kozep-, mind felsooktatasban.

- egeszsegugy, ugyanaz, az EU-ban a legtobben nalunk halnak meg olyan betegsegekben, amit mar a V4-ekben is siman kezelnek, plusz ha kell valami, akkor mehetsz magandokikhoz.

- politikai helyzet, letbizonytalansag: gyuloletkeltes, letbizonytalansag, atgondolatlan es visszamenoleges torvenyhozas

- anyukak munkavallalasa, bolcsodehiany, tavmunka es reszmunkaido hianya

Ez eleg sok ok, ami miatt barki ugy donthet, hogy:

- nem akar gyereket

- vagy hogy ebbe az orszagban nem akar gyereket.

Nekunk van ketto, es eppenseggel megvagyunk, de legkesobb egyetemet mar kulfoldon kezdik, ha nem tortenik valami tarsadalmi valtozas.

Én nem tudom, hogy te hol élsz, de én soha ennyi kisgyerekes meg terhes nőt nem láttam az utcán, mint most. Mozdulni nem lehet a sok üvöltő csimpánztól.

Én hadilábon állok ezzel a kérdéssel, egyrészről szeretnék, másrészről meg egyáltalán nem látom magam előtt, hogy alárendelődjek egy gyereknek, és teljesen kiforduljak magamból, a nőiességemet meg a sarokba dobjam évekre.

Az anyagiakról már nem is beszélve.

1. Így is nagyon sokan szülnek, csak nyilván 30-40-50 évvel ezelőtthöz képest kevesebben. Az oka ennek az, hogy ma már nem veti ki magából a táradalom szerencsére azt, aki nem akar, így meg könnyebben vállalja ezt, aki nem akar.

2. A legtöbb, aki nem akar, nem az a típus, aki a világ legjobb anyja lehetne, de nem akar, hanem többnyire azok, akik nem lennének anyák. Én sem akarok, mert iszonyat rossz példákat láttam otthonról, és magamon is látok egy csomó ilyesmit, nem akarnám egy gyerek életét pokollá tenni (pl. nálunk sajnos nem volt szokás az intelligens, vitára épülő érvelés... ha ezzel próbálkoztam, le sem sz.tak, ők meg már azonnal ordítottak és ütöttek... mai napig is, ha konfliktushelyzetre kerül a sor, sokszor azon kapom magam, hogyha nem állítom magam le, akkor vagy bőgök, vagy csapkodok... ezt lehet kontrollálni mondjuk munkahelyen évi 5x, de nem minden áldott nap)

3. Az a családtámogatás lókuki ahhoz képest, hogy mennyibe kerül akár egy gyerek felnevelése ahhoz, hogy az a gyerek ingergazdag környezetben, békében, normálisan nőjön fel. És erre sokan egyre inkább rájönnek. Hogy oké, hogy van CSOK, de attól még van esély arra a mai csodás munkaerőpiacon, hogy még azzal is úgy tud felneveli egy gyereket, hogy az kenyéren és vízen él, egy darab foszlott cipőben jár télen-nyáron, és aztán bőgve jön haza a suliból a kölök, hogy már megint kicikizték, amiért nem tudta befizetni az osztálykirándulást... nem, a szeretet nem elég. Vagy ha a gyerekre költ eleget, akkor magára nem marad és frusztrált marad örökre.