Támogatnátok, ha a gyereketek albérletbe akarna költözni a kollégiumból? Ha nem, mivel lehetne meggyőzni?

#69: azért az, hogy fizeted neki a koleszterin, a kaját, utazást, jegyzeteket, majdnem egy havi minimálbér... Ez nem egyenlő azzal, hogy kilököd az utcára, hogy boldogulni!

Örülök, hogy te olyan jól keresel, hogy havi 200 ezerrel tudod támogatni a gyerekedet 3,5-5 éven keresztül (szaktól függően), ezt nem mindenki engedheti meg magának. Ez egy sima bsc esetén 8,4 millió Ft!

Ja, főleg, ha van két egyetemista gyereked, két külön egyetemi városban, az már 400 ezer havonta. És akkor még társbérlettel számoltam.

Ebbe belegondoltak azok, akik a full támogatás mellett kardoskodnak?

Ennek a nagy részét a kollégium esetében is fizeted, felesleges idekeverni.

De én nem arról beszélek, hogy ezt mindenkinek kötelező megtenni. Minden esetben hozzáteszem, hogy ha megengedhetem magamnak. A kérdező is ezt a helyzetet vázolta fel. Egyszer sem mondtam, hogy haljon éhen a szülő, mert a gyereknek saját lakás kell.

Megint elmondom:

Ha megengedhetem magamnak anyagilag, és tudom, hogy a gyerekem olyan típus, aki esetleg nem birja a kolit, de azért megpróbálta. És persze nem egy léhűtő, mert azt én sem finanszíroznám, ha pl heti rendszerességű házibuli miatt kellene neki.

A matrac pedig elvben ugyanez a helyzet, csak nem kerül olyan sokba. Megvett valamit, kipróbálta, nem vált be, kényelem miatt többet kellene kiadni rá. Ugyanaz.

Tehát szerinted mindenkiből erős, magabiztos felnőtt lesz, akinek úgy kell leélnie pár évet, hogy szarul érzi magát, mert az majd mekkora motiváció lesz. Nem is értem, miért léteznek szorongó emberek.

Megint az volt az egyetlen érved, hogy TE jól érezted magad a koliban. Én meg ismerek több embert, aki két hónap után kiköltözött, mert nem bírta. Ha a te elvedet követem, akkor én is levonom a következtést, hogy ezek szerint mindenki utálja a kolit.