Van valami módja, hogy ne csesztessenek azért, mert nem eszek húst?
17/L vagyok. Szüleimmel élek nyilván. Kb. fél éve jött ez nekem, hogy valamiért egyáltalán nem kívánom a húst. Se csirkét, se sertést, se marhát, egyszerűen nem megy le a torkomon. Egyébként nem mondom magam vegának, mert nem elvi, etikai okokból döntöttem így, csak nem kívánom.
Szóval én a zsebpénzből, amit a suliba kapok, inkább veszek zöldséget/gyümölcsöt, fűszereket, tésztákat, azt elkészítem valamilyen főtt ételnek és azt viszem suliba. Illetve felfedeztem hogy sokmindennek van növényi változata, pl. a tejnek és mostanában erre is rákaptam.
Viszont nagyon rosszul esik amit itthon kapok ezért. Apum teljesen idegbeteg lett velem szemben. Ő bolti hentes, és állandóan azt mondja, hogy azok nem igazi kaják, amiket én eszek, meg majd anorexiás leszek, nincs rajtam semmit fogni. Meg régen megettem a hurkát is, a kolbászt is, most meg itt urizálok meg divatolok.
Igazából a mai vasárnapi ebéd után döntöttem úgy hogy itt kérek segítséget. Anyum fasírtot csinált, segítettem neki, után elkezdtem magamnak készíteni párat zöldségekből. Erre ebédnél apum kilökte az enyémet a kukába és elkezdett vergődni hogy mostantól befejezem a hülyeségeimet, megint normális leszek és mindezt a hajamat tépve, leültetett a székre. Mikor kicsi voltam is bántott (akkor is ok nélkül, volt hogy betört a fejem..), de egy ideje nem és most nagyon meglepődtem.
Mit zavarja ez őt egyáltalán? Nem változtam semmit, nem fogytam, egyáltalán nem szokásom "divatolni" sem ruhák értelmében, sem máshogy.
Ti mit csinálnátok?
válasza: válasza:
válasza: válasza:Kedves kérdező!
Én is vega vagyok, mert undorodom a hústól. 15 éves koromtól egyre kevesebb fajta husit bírtam megenni, majd 20 éves koromtól egyáltalán nem bírok semmi ilyesmit, azóta sem, a szagát sem bírom se nyersen, se sülve-főve.
A családom előszőr nehezen fogadta el, nem értették, hogy miért nem eszem meg, hiszen finom (:D), de később, ha vendégségbe hívtak, mindig gondoltak rám is, volt mit ennem. Azóta jópár év eltelt, a nagymamám már régóta nem próbálkozik be mindenféle cselekkel, hogy megetessen ("gombás" pástétom :D), mióta rájöttem, hogy miért van időnként hasmenésem a mama főztjétől, és közöltem is ezt vele, de a mai napig megkérdezi, hogy "diétázok-e még?" :D
A húsevést nem lehet se magunkra erőltetni, se másnak ránk.
Ha valaki megkérdezi, hogy miért nem eszek húst, és nincs kedvem magyarázgatni, azt szoktam válaszolni: "hogy neked több maradjon".
Ha valaki nem érti a viccet, meg szoktam kérdezni az értetlenkedőtől, hogy mi az az étel, amit úgy utál, hogy még a szagát se bírja? Ha válaszol, megmondom neki, hogy látod, nekem olyan a húsevés, mintha neked mindig x-et kellene enned. Ekkor csendbe maradnak, de aki nem így van ezzel, mint mi, sosem fogja ezt megérteni.
Az első verziót neked nem ajánlom apukáddal szemben, de a másodikkal bepróbálkozhatsz, ha nyugisabb kedvében van.
Visszatérve apukádra:
Sztem neki nincs rendben az önbecsülése, ezért elle irányuló személyes sértésnek veszi, lázadásnak, vagy tini divathóbortnak, ha nem eszel húst, vagy annak, hogy lebecsülöd a szakmáját, és hálátlan vagy, amiért nem értékeled, milyen munkával tesz kenyeret (húst) az asztalra.
Sajnálom, hogy ez a helyzet otthon, de nemigen tehetsz semmit, csak meghúzod magad, amíg otthon laksz. :(
Próbálj megbocsájtani a szüleidnek, hogy nehogy te is ilyen szülővé válj!
Biztos, hogy mindketten szeretnek téged, és a legjobbat akarják neked, de megvannak a személyes korlátaik nekik is, mint minden embernek.
Kitartás!!! :)
És próbálj sok túrót és tojást, (tejsavó protein port) enni, hogy pótold a kieső fehérjemennyiséget!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!