Elvesztettem az anyukámat mert nagymama lett?

Egyáltalán nem így a normális.

Nekem ugyan nincs unokám, de a férjemnek van (2 éves). Ezzel együtt mégis a közös lányunk maradt a hercegnője (24 éves). Az unokát is imádja, de mindenkit a helyén kezel. Szép is lenne, ha onnantól a hajadon lánya le lenne szarva.

Nem lesz mindig így, most nagyon bele van bolondulva az első unokájába. Ami természetes. Az, hogy a lánya ideiglenesen nem érdekli, az már nem igen természetes. De nyugi, ahogy írták, minden a régi lesz köztetek. :)

Aki pedig a kérdező önállóságára meg a korára fókuszál az nem tud értelmezni. Attól hogy 26 éves, még igényt tarthat az anyjára és annak figyelmére, szeretetére. Attól hogy ti tirpákok vagytok, más ember még felnőttként is ugyanannyira szereti az anyját. :)

9-essel értek egyet én is. Itt a kérdező nem azt nehezményezi, hogy az anyja nem őt tutujgatja, hanem azt, hogy nem tud egy értelmes mondatot váltani az anyjával lényegében. Érdemben nem tudnak beszélgetni, nem tudnak találkozni (ne adj Isten anya-lánya délutánt szervezni).

Persze 9-esnek igaza van: Amelyik válaszoló csak azt szajkózza, hogy váljon le az anyjáról, annak fogalma sincs róla, hogy milyen tartalmas lehet egy anya-lánya kapcsolat.

Megértem a kérdezőt, mert ő egy tartalmas kapcsolathoz szokott hozzá anyukájával, és ez bizony hiányozhat neki (ezt nem pótolják havernők, barátnők, kolleganők, stb.)

Akinek gőze nincs róla, hogy ez mit takar, az az ő szegénységi bizonyítványa.