Miért érzem úgy fél éve, hogy gyűlölöm a szüleimet?
Alapból lobbanékonyabb fajta vagyok, meg szorongok is mindennap, de kezelve van és jól viselném.
Egy éve meghalt valakim, azóta tart ez, szôval gyászolok. De most jön a lényeg.
A szüleimmel élek és már ott tartok, hogy minden apró kis rossz szokásukra olyan dührohammal reagálok, hogy törni-zúzni tudnék. Akaratlanul szavakkal bántom is őket, amit utána megbánok.
Sajnos sose kaptam elég figyelmet tőlük, nekik a munka volt mindig az első, volt, hogy beszéltem hozzájuk és meg se hallották. Már erre is daccal, dührohammal reagálok. Sok mindenben segítettek, de figyelmet és megfelelő nevelést nem kaptam. Nem vagyok teljesértékű felnőtt. Semmire nem tanítottak meg, pedig sokszor szóltam... De mindig csak a munka volt és magamra maradtam, mindent egyedül oldottam meg.
Szóval.. egyszerűen már a hangjuk is idegesít.
Prdig az lenne az egészséges, ha megnyugtatna. Az az érdekes, hogy más emberek nem idegesítenek, sőt, felüdítő mások társaságában lenni.
Mostanában a szorongás miatt sokat vagyok itthon, alig mozdulok ki, de úgy érzem, hogy egyre rosszabb... Ez a ház lesz a végzetem..
(Nem tudok felnézni sem a szüleimre különböző okokból sajnos)
Költözzel el? Mit csináljak?
Már nagykorú vagyok.
Ne figyelj a sok bunkóra, akik téged hibáztatnak.
Menj külföldre és keress sok pénzt, és probléma megoldva.
Nem is figyelek a sok bunkóra. Rohadtul nem egyszerű elköltözni. Az orvosok azt mondják semmi bajom. A gyászon 90%-ban túl vagyok. Pánikbeteg nem vagyok már, ezt 1 hete erősítették meg. Egyszerűen tele van a hócipőm.
A kioktatás pedig nem érdekel, csak a normális hangvételű kommenteket veszem figyelembe. ;)
Egyébként már a szüleim is kivannak idegileg, részben a munka miatt, de nagyrészt a többi családtag miatt, akivel össze van zárva.
Konkrétan mindhárman megyünk tönkre idegileg, de a szüleim is inkább elviselik ezt, ahelyett, hogy elválnának.
Mégis milyen pozitív mintát kövessek??
Utólag is boldog karácsonyt és boldog új évet Neked.
Részvétem az illető miatt! Sajnálom.
Egy dolog felismerni valamit, megint másik elkezdeni változtatni rajta.
Nagyon nehéz lehet Neked, de máris hatalmas lépést tettél, hogy a saját (és szüleid) helyzetével és lelkületével tisztában vagy. Ez jó irány.
Valamennyire hasonló helyzetben vagyok. Szüleim néhány téren nem jól neveltek (bármennyire kifogásnak hangzik ez), ennek nyögjük most a terhét testvéremmel.
Én családom is tele van negatív mintával. Nekem is sok dolog idegesítő a szüleimben, legjobban az, hogy képtelenek belátni ezeket. És, hogy bárhogy igyekszem, én is ugyanolyan vagyok, ugyanúgy viselkedem mint ők, pedig nem akarok olyan lenni.
Azt mondják, más emberek viselkedésében mindig az a tulajdonság dühíti az embert amit önmagában sem szeret.
Nem tartom kizártnak, hogy a Te esetedben részben ez is közrejátszhat, bár szerintem összetettebb dologról van itt szó.
Igyekszem többé nem tagadásban élni és örök szélmalomharcot vívni önmagam ellen, hanem úgy nézni a dolgot, mint lehetőség, hogy ugyanazokkal a tulajdonságokkal jobb embert igyekezzek kialakítani, mint szüleim.
Tényleg egyedüllétre és leginkább a szüleidtől való elszakadásra lehet szükséged. (Legalábbis egy időre biztosan). Nem tudom milyenek a szüleid, mi a múltatok. Nem baj, ha most gyűlöletet érzel irántuk. A saját gyereke felé is tud az ember így érezni. Nem is kötelességed felnézni a szüleidre. Ezek a dolgok nem rajtad múlnak/múltak, nem is vagy érte felelős, hogy így legyen. Emiatt ne érezz bűntudatot, hogy nem kellene így érezned és nem természetes, nem egészséges. De. Jelenleg, a körülményeket nézve az. Ez emberi dolog. Idővel elmúlik és valami kompromisszumra is juthatsz a szüleid felől magadban.
Költözés, legalábbis egy hosszabb idejű egyedüllét segíthet. Szintén nehéz ezt önállóan, főleg a helyzetedben pionír vállalkozás. Nem ismerem a lehetőségeidet. Írtad, hogy albérletre alsó hangon több hónap mire összegyűlik a pénz. Motiváljon ez, hogy amint mehetsz javul az életed, de mindenképpen kilendül ebből a számotokra káros holtpontból.
Addig gyors, tüneti kezelésnek vény nélküli gyógyszereket, vitaminokat, "hangulatjavítókat" (pl magneb6; multivitamin - hidd el, ha vmi vitaminhiányod van, pláne így év végén, sokkal sz@rabb a közérzeted még normál esetben is, nemhogy ilyen helyzetekben) és lehetőségedhez képest mozgást, sportot (futás) szerintem próbálj ki, hátha segít, persze nem valószínű, hogy ez nem fogja megoldani a dolgot, de enyhíteni enyhíthet.
Szintén merem ajánlani az agykontrollt, stresszlevezető, stresszcsökkentő hatása bizonyított. Voltam tanfolyamon is, pár tippet tudok adni ha gondolad. Ha tudok segíteni, akár azzal, hogy meghallgatlak, akkor is itt vagyok (sajnos elég gyakran :D ), beszélhetünk ha gondolod akár itt is privátban.
És sok erőt és kitartást mindehhez! Új év, új kezdet! Hajrá ;) :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!