Nagyon kamasz a fiam, tudjam be a hormonoknak, vagy mi rontottunk el nagyon valamit?

Két pofon oszt helyre jön

Nem feltétlen a ti hibátok, lehet, hogy csak rossz társaságba keveredett.

Két pofon oszt helyre jön

Ha eddig nem volt vele ilyen baj akkor valószínűleg valami rossz társaságba került. Ki kéne deríteni hogy kikkel haverkodott össze, el kéne beszélgetni a gyerekkel normális körülmények között, amikor pedig fizikailag bántalmazza a családját akkor üssétek meg olyan erősen hogy a másik szobába terüljön ki. Egy jó hosszas érzelmes beszélgetés talán helyre teszi, mondjátok el neki hogy ez már nem ő ahogy viselkedik meg bármi amivel hatni lehetne rá. Cigit pedig ne tiltsd meg tőle, elhiszem hogy utálod hisz én kb ölni tudnék ha valaki mellettem szívja de ha már rászokott akkor tudjuk milyen leszoktatni valakit...(ingerület stb). Próbáld meg azt az egyet elfogadni, de ki tudja, lehet arra is hatni tudsz. Sok szerencsét.

A pofon nem megoldás. Sőt, csak ront a helyzeten. El kell a gyerekkel beszélgetni, normálisan, nem agresszíven. Éreztetni kell vele, hogy nem ellene vagytok, hanem meg szeretnétek oldani ezt a kialakult helyzetet.

Ha rászokott a cigarettára, teljesen fölösleges tiltanotok, úgyis megszerzi valahonnan. Vagy Ha választani lehet, akkor inkább ti vegyétek meg neki, mint hogy elvegye rá a pénzt. A tiltással amúgyse fogtok semmire menni, mert minél jobban tiltotok valamit, annál jobban fogja csinálni. Ez természetes kamaszkorban. Próbáljatok meg ti is másképp hozzáálni, ha rendezni akarjátok a dolgokat, akkor nektek is engednetek kell, így várhatjátok el tőle is, hogy engedjen valamiből. Ilyen egyszerű.

Igen, a kamaszkor is lehet az oka, olyankor sokszor a jó gyerekek hirtelen rossz irányba változnak, előfordul. Közrejátszhat a rossz társaság is, pl. az osztályban sok a züllött, hasonló viselkedésű kamasz, ezek diktálják ott a divatot, és akik nem követik, azok ki lesznek közösítve. Ez ellen nem lehet mit tenni, de szigorúbbra kellene venni otthon a dolgot. Eddig szófogadó volt, elég volt a szép szó is, most már nem az. Nem vagyok a verekedéses nevelés híve, de ha nagyon túllő a célon vagy üt, kell neki adni pofont. És mindenképpen ki kell erőltetni egy nagyobb elbeszélgetést, és lehetőleg az egyik szülő beszéljen vele négyszemközt, utána a másik is ugyanígy. Mi a gondja mostanában, mi az elképzelése a jövőjéről stb. A nővére ne vegyen részt a nevelésben, mert őrá úgysem fog hallgatni, mert ő is ugyanolyan "gyerek" a családban, mint ő, nem olyan, akinek szót fogad általában egy lázadó kamasz.