Ti mit tennétek? Hogy lehet ezt normálisan megoldani?

Fél év múlva lesz az esküvőnk párommal.

A szüleim elváltak, anyukám újra házasodott, és van az új házasságából egy öcsém. A válás 17 évvel ezelőtt történt, öcsém 13 éves most. Apum egyedül van azóta is. Ő kifejezetten családcentriukus ember, és megmondta, hogy neki nem kell más nő, mert mi vagyunk a családja. Azóta egyedül él. Anyum új párjára nagyon haragudott, ami érthető is. Gyerekként sokszor csak szídta, és szídta nekem anyum új párját. Amit, azért talán nem így kellett volna, de felnőttként megértem. Anyum férjével olyan hello szia mizu kapcsolatom van. Kb olyan semmilyen. Anyummal viharos, mert nagyon megváltozott. Öcsémmel nagyon jó, szinte tökéletes a kapcsolatunk. Okos, és érett korához képest. Én már rég kiköltöztem a szülői házból, és saját lábra álltam. (Öcsém és köztem 13 év korkülönbség van, szóval én 26 vagyok most) Apummal nagyon szoros a kapcsolatom, leginkább rá hasonlítok gondolkodásban meg sok mindenben.

Apum kiskoromban kijelentette, hogy majd egyszer, ha férjhez mész remélem nem hívod el anyád párját. Mert, ha igen, akkor én nem megyek el. (A szüleim telefonon mai napig sokat beszélnek egymással) Sokáig szó volt arról, hogy apumhoz visszaköltözünk öcsémmel együtt, ő meg tárt karokkal várt minket, de anyum nem lépett (sajnod). Na erről ennyit. Szóval én szeretném, ha a szüleim ott lennének tesómmal együtt, de nem tudom ez hogy kivitelezhető. Engem még anyum férje sem zavarna, de apám lehet, hogy kifordulna onnan, és rettenetesen rosszul esne neki, és nekem is. Mai napig mondja, és állítja, hogy megteszi. Ha nem hívom el anyum öcsém apját az meg ott kavarna port, és lehet öcsém sem jönne el, sőt lehet anyum sem.

Ez valakinek bántó lesz, de hogy jöhetnék ki ebből a legjobban? Szeretnem, ha az a nap igenis szép, és emlékezetes lenne, és nem azt lesni, hogy ki vág búskomor fejet, vagy esetleg ki fordul ki onnan. A szüleim szülei, azaz a nagyszüleim nagy ellenhangban vannak. Apum szülei nem értik anyum miért tett ilyet a családdal (ő akart válni). Anyum anyukája viszont a lányát védi.

Azt már megszoktam, hogy amelyik családnál vagyok eppen, akkor hozzájuk alkalmazkodom, és az esetleges kellemetlen szavakat meghallgatom a másik szülőmről.

Szeretnék millió képet, ahol a családom újra együtt van, mert nem tudom lesz e még alkalom erre.

Viszont felnőtt emberekről beszélünk, és nekem az esne rosszul, ha egy napra sem tennék félre a saját fájdalmukat, és koncentrálnának rám. Csak egy napot kérnék nem többet.

Hogy oldjam meg? Mit tegyek? Ezen idegeskedem folyamatosan.