Hogy tudnák túllépni a szüleim spórolós mentalitásán?
Gyerekként nem éltem rossz anyagi körülmények között, de a szüleim nagyon spórolósak voltak, és mindig mindenből (felvágott, sajt, ruhák, telefon, tisztálkodószerek) a legolcsóbbat vették, mondván, hogy a többi is ugyanolyan, azok csak a márka miatt drágábbak. Nyilván van ebben igazság, de azért folyamatosan a legolcsóbb párizsit és sajtot enni nem volt egy kellemes élmény. Egészen érettségig például minden ruhám a turkálóból volt.
Én ezt látva mindig a tanulásban láttam a kiutat (szerencsére szüleim azon egyáltalán nem spóroltak), szereztem két diplomát, és két felsőfokú (angol, francia) nyelvvizsgát, rengeteget tanultam és dolgoztam, és most mérnökként egy kimondottan jól fizető állásom van, és sok olyan megengedhetek, amit korábban nem.
Viszont a probléma az, hogy folyamatosan bennem van, hogyha például a boltban egy drágább sonkát (pl. serrano vagy feketeerdei) veszek, hogy úristen, ennyiből lehetett volna venni 5x ennyi párizsit, ez pénzszórás, inkább meg kéne becsülnöm a pénzt (egy az egyben a szüleim mondatai visszahangoznak a fejemben). Ruháknál, telefonoknál dettó ugyanez, csomó dolog van, amit szeretnék megvenni magamnak, de egyszerűen olyan erős negatív érzést érzek, hogy az borzalmas.
Gondoltam hogyha már lesz 5,10,15 millió forint tartalékom, akkor majd el merek kezdeni végre kicsit költekezni, de nem, és kezdem azt érezni, hogy egyre jobban olyan vagyok, mint a szüleim.
És így alig-alig költök valamire, és minden hónap végén azt látom, hogy egyre nő és nő az összeg a bankszámlámon, ami egyrészről jó érzéssel tölt el, másrészről pedig tudom, hogy így kispórolom az egész életem.
Nemrég láttam egy cipőt, ami nagyon tetszett, 60 ezer forint volt, nagy nehezen megvettem (két-három napot töprengtem előtte, aznap este alig tudtam aludni, csak forgolódtam, tudom, ez beteges), és mikor elmentem szüleimhez, egyből letámadtak, hogy új cipő, mond csak meg mennyi volt (külön élek tőlünk, teljes mértékben saját magamat tartom el).
Mikor mondtam nekik hogy 25.000 (általában minden árnak a felét mondom, de itt még a 30.000-t is túl soknak éreztem), akkor utána egész este nem hagytak békén, hogy 25.000 Ft egy cipőre??? Ennyiből 3-4 másikat lehetett volna venni, nem kéne ennyire elszállni hogy van pénzem (szerintem el se tudják képzelni mennyit vaciláltam mielőtt megvettem), és hogy nagyot csalódtak bennem.
Borzalmasan rosszul esett ez, és azóta megint jópár hónapja nem mertem venni magamnak semmit.
Tudom, hogy fel kéne nőnöm, el kéne szakadnom a szüleimtől stb. (egyébként nagyon szeretem őket, nagyon jó emberek, csak nagyon szeretnek spórolni), de nagyon nehéz. Minden egyes vásárlás után tényleges lelkiismeret-furdalásom van, pedig nagyon szeretnék például magamnak venni egy jó kis telefont (nem feltétlen IPhone-t) tabletet, divatos ruhákat, esetleg kocsit is, de itt van bennem az érzés, hogy csalódnának bennem, mert szórom a pénzt és elszálltam, pedig ez egyáltalán nem igaz.
Pedig sporolas bolcs dolog
Cipo 60 ezer orultseg.
Mi os jol keresunk es a sporolt penzbol minden evben 3x nyaralunk
De vizzel villannyal sporolunk
10-es, köszönöm, ez jó ötlet! :)
Kijelölöm, hogy mondjuk a fizetésem 2/3-t félreteszem, az 1/3-ból élek, és ami megmarad, azt mindig elköltöm.
Nagyon jól látszik a leírásod alapján hogy te magad is tudod hogy nem normális felfogás ez a túlzott spórolás!!
Halisten az én szüleim nem ilyenek. Tehát van amiből megveszik az olcsóbbat de arról tudjak hogy az tényleg finom stb. De szart nem vesznek. Pl tusfurdo sampon mosópor öblötő kaja ezekből általában jobb minőségűt vesznek. Nagyon becsülöm őket mert a szegényebb korszakunkban(amikor még volt hitel) is figyeltek ezekre, hogy nekünk jó legyen, finomat együnk. Magukra emiatt meg semmit se költöttek, csak hogy nekünk jó legyen..
Ne gagyi szalámit vigyek suliba hanem picket pl.
Most már felnott vagyok.
Faj a szívem ha valami drágát veszek magamnak DE,
nem sajnalom magamra a pénz mer keményen meg dolgolgoztam érte és meg erdemlem, es mer egyszer élünk, másrészt így erzem jól magam, hogy abban a cipőben, ruhában jarok ami nekem tetszik és jól is áll.
Illetve vannak olyanok akik ezerszer dragabbat vesznek.
Cipobol sose veszek olcsó kínait mert a pár ezer forintos elobb szét jön(legalábbis nekem volt már rá példa)
Szüleimtől is megkaptam annak idején a 20ezer forintos cipőt mer ezzel ok is tisztába voltak. Meg mert szinten meg erdemeltem akkor is mert rendes kislány voltam akkoriban is :D illetve nagyon! vigyáztam/vigyázok mindenemre.
Tehát van sok márkás cipom, de van ami már megvan kb 5-6 éve és meg mindig új állapotba van!! Pedig fehér.
A kajáról annyit hogy ha minőségit és finomabbat eszel, jobban érzed magad. Tehát az is megeri.
Valamelyik hónapban kb 40-50 ezret költöttem magamra, cipők, ruhák stb.. de nem bántam meg azt se. Mer értelmes dologra költöttem, nem cigi, nem buli alkohol, nem drog nem szerencsejáték..stb..
illetve megfogadtam hogy egy darabig nem veszek ruhát stb és azóta nem is vettem semmit :)
Majd ha te elhatározod magad hogy nem olyan vagy mint a szüleid majd akkor kimersz állni magadért. Azért dolgozunk hogy éljünk,nem azért élünk hogy dolgozzunk! Tetszik vedd meg ! Ne sajnáld magadra te dolgoztál meg érte nem azt mondom hogy mint a bolond költsd el minden pénzed,de kicsit elvezd már a munka gyümölcsét! Te dolgoztál meg érte,vedd meg a drágább felvagottat (sose értettem azokat akik az etelre sajnaljak a pénzt!!!!)
Miért csak álmodozol arról hogy divatosan öltözködj?megteheted menj és kezd el!Vedd meg a telefont,ha könnyebb úgy neked találd ki milyen telefont szeretnél menj be vagy 5 üzletbe ahol olcsóbb ott vedd meg (Lehet kicsit megnyugszik a lelked ha valamit olcsóbban veszel meg mint mashol)
Tényleg beteges dolog,es nagyon kiábrándító. Persze jó ha az ember megtudja fogni a pénzt és hogy többet keres mint költ de egészséges keretek között .Tényleg az a 100-300Ft fog földhöz vágni hogy a drágábbik párizsit veszed?? .....
60 ezer tényleg baromság egy cipőre. De az sem normális ahogyan költekezel...
Miért nem adakozol, ha annyi pénzed van? Rengetegen rászorulnak, pl menhelyek.
És tényleg nem ártana felkeresni egy pszichológust, aki segít rajtad.
Az a baj, hogy nem tanultad meg a pénz kezelését, csak az önkínzó kuporgatást. Ez nem pénzkezelés. Ahogyana szórás sem az.
Nézd, készíts kategóriákat:
10% eltenni nyugdíjra
10% egy éven belüli kiadásra (nyaralás, hűtő elromlik stb.)
10% 3-5 éven belüli kiadásokra (bútorcsere, új autó)
10% 5-10 éves kiadásokra (ingatlancsere, stb)
Ezenfelül képezz 6 havi megélhetésnek megfelelő tartalékot.
Ha mindez megvan, akkor a többi azért van, hogy ÉLJ. Élvezd, amiért dolgoztál! Jelölj ki 10%-ot, amit kötelező elverned, minden hónapban, a fentiek mellett! És ÉLVEZD!
Valamint, nem, nem hülyeség ab ovo 60.000 ft cipőre, ha rendes pénzkezelés, pl a vázolt technika alkalmazása mellett megteheted.
Szülők: SOHA nem válaszolni a mennyiért vetetd kérdésre. Ugyanis nem tartozol elszámolással senkinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!