Szégyenlem anyámat? (lent/hosszú)
Nem is igazán tudom hol lehetne elkezdeni,mert számomra ez egy elég bonyolult téma..
Talán úgy tudnám megfogalmazni,hogy nem tudok felnézni anyámra.
Az egész akkor kezdődött amikor a szüleim elváltak,anyám lakásba költözött és én vele jöttem.
(nem tudom miért alakult így.)
Aztán gőzerővel elkezdett párt keresni magának (a válás oka is a az ő részéről való megcsalás volt amúgy.) és sok csávót hozott haza.
Először ügyelt arra hogy ne igen találkozzunk,pl írt nekem hogy menjek el apámhoz vagy ilyesmi.
Aztán ilyen téren elég hanyag lett.
Nyilván az normális,hogy ha hosszabb ideje van valakije,akkor előbb utóbb nekem is találkoznom kell vele.De anyám mindenféle random pasikkal jelent meg állandóan..ilyen egy vagy kép hónapig húzták,aztán jött a következő.
Amikor ketten voltunk sokat beszélt nekem ezekről a palikról,sok mindent elmondott,amire én rohadtul nem voltam kíváncsi,meg a szokásos ő most más,meg vele annyira jól érzem magam maszlag.
(azt a bizonyos egyet sohasem fogom elfelejteni,hogy azt ecsetelgette hogy éppen hány 'szálon' fut.)
Hallgathattam ahogy szexelnek a jó kis csikorgós ágyon, ami valószínűleg minden gyereket zavarna,ha ilyen szituációba kerülne,de hangsúlyozom hogy nem az a bajom hogy anyámnak van szexuális élete.
Csak zavar hogy nekem erről mind tudnom kell,hogy bemegyek a munkahelyére és tudom kivel volt már,vagy találkozok azzal a bizonyossal a két lépcsővel lejjebb..és olyan szánalmasnak érzem magam,amikor ezekkel az emberekkel akaratlanul is összefutok.Szégyellem anyámat,annyi kínos dologról beszélt nekem,annyi mindent tudok róla amit annyira nagyon nem szeretnék.
Volt hogy hetekig bőgött egy egy (eleve halálraítélt) kapcsolata miatt,nem lehetett hozzászólni,tiszta depressziós volt.
A jelenlegi csávójával 1 éve vannak együtt,de nekem már biztatnom kellett,hogy ne menjenek szét.
(Pedig én ki nem állhatom ezt az embert,és ő se kedvel engem..de anyámnak jelenleg csak miatta van élete,nekem meg nyugtom..egyszerűen csak nem csinálhatja velem megint azt mint ő előtte..)
És
igazából bennem most,ma este fogalmazódott meg ez az egész..most jövök rá,hogy ezt éveken keresztül elnyomtam magamban és hogy ez a dolog valószínűleg sokkal mélyebben gyökerezik bennem mint gondoltam.
Nem tudok büszke lenni rá,nem tudom értékelni hogy amúgy mennyi mindent tett értem..minden eltörpül emellett a sok sz*r mellett.
Nagyon elidegenedtem tőle..
ettől most nem várok semmit.Csak ki akartam írni magamból.
De ha bárki is volt/van hasonló helyzetben,ide leírhatja
válasza:Mennyi idős vagy?
Most lehet nem leszek túl népszerű a véleményemmel de nem értem miért anyád életével foglalkozol. Miért maradtál vele ha a szemedben egy szar ember?
Nem igazán írtál konkrét dolgokat de egy házasságból való kilépés után nem bűn az ha az ember kalandozik. Nyilván nem neked kellett volna mesélni de rajtad kívül gondolom nem sok barátja lehet. De a fontos kérdésem meg mindig az hogy apad merre van/volt.
Meg miért nem mondtad anyukának hogy nem beszéljen erről?
válasza:1
Mert mindennapos része az életemnek?
Én nagyon szívesen elfelejteném őt,ha tehetném.
De nem ezen pörgök 0-24ben...csak bánt.
Hát ha még ez kis kalandozás lett volna.
Apámról meg annyit,hogy én igazándiból kicsit félek tőle,de legalábbis frusztrálónak tartom a jelenlétét.(vannak gondjai a dühkezeléssel)
Elég szétesett ember,soha nem tudtam vele komolyan beszélgetni.Neki háza van,volt is ott szobám de telehordta mindenféle kacattal.
válasza: válasza:Nekem ilyen helyzetben két dolog segítene. Az egyik, hogy tudomásul vegyem, hogy az anyám is csak ember, vannak jobb és rosszabb húzásai. Ha leszámoltam a gyerekkori illúziókkal, akkor már nyitottabb lennék az elfogadásra.
A másik, hogy igyekezném megérteni, hogy miért viselkedik így. Ezzel nem menteném fel, csak jobban összeállna bennem egy ok-okozati összefüggés. Ehhez viszont szükséges lenne egy mélyebb, bizalmasabb viszonyt kiépíteni, különben sosem mesélne el magáról semmi lényegeset.
A lényeg, hogy eljussak odáig, hogy ne érezzek késztetést le- vagy felnézni rá.
Több mint valószínűnek tartom,hogy ez az egész abból eredeztetik,hogy anyám nem is élt tulajdonképpen csak hozzáment apámhoz aztán lettek gyerekeik..és rájött,hogy ez nem ennyi.
Itthon sokszor iszik,ilyenkor mindig belevon a beszélgetésbe.Sokszor panaszkodik arról hogy minek szült gyerekeket,hogy ránk ment el az élete
Én kérek elnézést
válasza:Lehet, hogy átjött volna, de a saját szemüvegemen keresztül olvastam. Mert most pont ezen dolgozom, amit írtam és nem tudtam teljesen elvonatkoztatni ettől. Egy ideje tudom már én is, hogy a szüleim csak emberek, tele hibával, de az utóbbi időben brutálisan sokkolnak a bunkóságaikkal.
Érdekes, hogy ők is jellemzően akkor lelkiznek, ha isznak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!