A szülői házba visszalátogató gyerek vendégnek számít, vagy "haza" jön?
Két felnőtt nővérem van, egyik sem él már velünk, de mindketten hazalátogatnak havi 1-2 hétvégére.
Viszont teljesen máshogy viszonyulnak az "itthon"-hoz.
A kisebbik nővérem mindig előre megbeszéli anyuékkal, hogy hogy mikor jön, hozza magával kis táskában a cuccait, megkérdezi, hogy használhatja-e a konyhát, vagy a mosógépet pl, egyszóval teljesen úgy viselkedik, mintha ő itt már csak egy vendég lenne.
A nagyobbik nővérem pedig többnyire váratlanul jön-megy, amikor épp gondol egyet, kulcsa is van a házhoz. A régi szobája még ugyanúgy van mint, amikor benne lakott, kérte is, hogy ne rendezzük át. Ő szinte sosem hoz magával semmit, hiszen mindene van itthon is, pl ruhái, cipők, papucs, törülköző, fogkefe stb. A konyhában és a hűtőben kiszolgálja magát, a kertbe is kimegy gyümölcsöt, zöldséget szedni stb. Szóval ő még mindig úgy tekint a házra, hogy itthon van, mintha 2 helyen is lakna egyszerre.
Anyuéknak ez nem gond, de a múltkor egyszer egy rokoni összejövetelen felmerült a dolog, és többen eléggé furcsállták, mert szerintük a már kiköltözött, felnőtt gyerek csak vendég a szülői házban, és akként is kell viselkednie.
Ti mit gondoltok erről? Szerintetek ha valaki már külön lakik a szüleitől, az tényleg csak vendég, vagy valamilyen szinte az otthona marad neki a ház, ahol felnőtt? (Itt természetesen most csak az olyan esetekre gondolok, ahol a szülők és a gyerek kapcsolata jó, mint nálunk is)
Számomra a vendég szerep érdekes.
Én Mamámhoz is úgy megyek, mintha otthon lennék. Még Anyukám is Apukám anyukájához, nyugodtan benyúlunk a hűtőbe, a szekrénybe, elvégre neki is könnyebb, ha nem kell minket körülugrálni.
válasza:Nekem mindig azt mondják a szüleim, hogy "haza" megyek hozzájuk. Van pár ruhám, bár inkább csak játszósak, azt nem is viszek soha magammal. Fogkrémet, tüsfürdőt anyukámét használom - volt, hogy vittem magammal, mondta is anyukám, hogy használjam nyugodtan az övét. Igazából egy-két apróságot leszámítva minden ugyanolyan, mint mikor ott laktam. Ha néhjány napra megyek, ugyanúgy bedobom a szennyesemet a mosógépbe, ha épp valami olyan, akkor anyukám ki is vasalja.
Nekem max az fura, hogy nálatok családon belül ekkora az eltérés, de kinek mi.
válasza:Akár a mi szüleinkhez megyünk, akár a férjem szüleihez nem vendégként megyünk, hanem haza. Több száz km-re megyünk tehát ott alszunk értelemszerűen. Dolgaink vannak otthon a saját szüleinknél, illetve én 1-2 apróságot hagytam a férjem régi szobájában ami úgyis kell :) Persze előre egyeztetünk de csak azért mert őket kívánjuk látni nem az üres házat.
Amúgy nem kérünk engedélyt ha akarunk inni egy pohár teát, vagy éhesek leszünk és eszünk valamit.
válasza: válasza: válasza:Hasonlóan viselkedtem én is, mint az 1.#, amíg volt szülői ház, ahová mehettem és szülők, akik vártak. Volt kulcsom, otthon éreztem magam, de szekrényekbe nem nyúltam, iratokba nem néztem, viszont elmosogattam, kitakarítottam helyette.
Most a gyerekeim lakásaihoz van kulcsom, hozom-viszem az unokáimat. Nekik is van az én lakásomhoz, de csak akkor jönnek fel, ha előtte telefonálnak.
Nevelés és illem kérdése az egész, így nem alkalmatlankodunk egymásnál.
A családon belül eltérés abból adódik, hogy mindkét nővérem teljesen más természetű. A kisebbiknek is mindig mondják anyuék, hogy attól még, mert már nem itt lakik, neki ez a ház mindig otthona marad, nyugodtan tegyen úgy, mint aki haza jön. Ő valahogy mindig is zárkózottabb, függetlenebb volt, hamarabb vágyott a saját, külön életre. Szerintem azért csinálja így, mert húzott egy "határvonalat" hogy neki most már a külön lakása a sajátja, és kirepült innen. Ő nem is úgy szokta mondani, hogy "jövök a hétvégén haza", hanem hogy "jövök hozzátok", vagy "jövök anyuékhoz".
A másik nővérem sokkal ragaszkodóbb típus, rajta úgy veszem észre, hogy még nem akar teljesen függetlenedni, elszakadni. Bár a fősuli és a munkája miatt kellett elköltöznie, így, hogy a fele cucca itt van, még mindig olyan mintha nem teljesen költözött volna el, hanem félig itthon lakna. Ő ezt a házat hívja úgy, hogy "otthon" és a lakása meg csak az "albi". Szerintem a ragaszkodását akarja kifejezni azzal, hogy még mindig otthonaként gondol erre a házra, ahol felnőtt, és nem akar még teljesen független életet, hiába ő az idősebb.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!