Hogy döntöttetek volna? Mióta megtudták, hozzám se szólnak
A helyzet a következő: a városunkban van egy nagyon gazdag család, nem írom le hol, mert valószínű rájuk lehetne ismerni. Az egyik kisgyerekük mellé kerestek új gondozót (igen, külön van mindkét gyerekre egy személy!). Valami csoda folytán engem választottak!!! :))))))
A dráma tárgya:
1. Nem meséltem el otthon, hogy pályáztam az állásra.
2. Be kell költözni hozzájuk, haza nemigen járnék. (Viszont sokat utaznak, így olyan és annyi helyre eljuthatok, ahová biztosan soha nem tudnék! A fizetés meg össze sem hasonlítható a koleszos tengődéssel...)
3. Amin végképp kiakadtak, hogy így ugye a suliba egyenlőre nem megyek vissza... Védőnőnek készültem egyébként.
Annyira rosszul döntöttem volna?
Védőnőnek NE menj!
Komolyan mondom, 120-130 ezres havi fizuért minek? Ráadásul z anyák 98%-a utálni fog.
Mert "okoskodsz és a nyakukra jársz", vagy mert "nem látogatod őket hetente".
Az ápolónő mellett a legszarabb alja szakma, sajnos :( Bár a védőnők nagyrésze is megéri a pénzét.
Ha mégis befejezed az iskolát, menj orvoslátogatónak, oda elég a kocsi, jó duma és kétszer annyit keresel vele.
Először is, mik a terveid? Hány évre tervezel ennél a családnál?
Ha csak rövid távra vállalnád a munkát, gondolj a gyerekre is, nem tesz jót neki, ha a gondozói jönnek-mennek, állandóságra van szükségük.
Ha hosszútávra tervezel, gondolj bele: valóban azzal akarod elfecsérelni a következő éveidet, hogy másnak a gyerekét neveled? Mert valószínű a dolog piszkos része rád dog szakadni, míg anyuka, apuka a karrierjét építi.
Mi a célod pontosan? Pénzt keresni, vagy tapasztalatot szerezni?
Én megértem a szüleidet, nekem is voltak ilyen ambícióim, de sajnos sosem olyan idilli ez a fajta munka, mint amilyennek elképzeljük. Konkrétan pótanyuka leszel, és még csak a munkád "termését" sem tudod learatni, mert nem a saját gyerekedet neveled. Szerintem gondold meg 100-szor is, mielőtt valóban elfogadod ezt az állást, vagy legalább próbaidőt biztosítsanak neked, ha esetleg mégsem jön be, le tudj lépni.
Ha lenne végzettséged azt mondanám, hogy jó döntés...
Viszont gondolj bele, ha be is válsz nekik (és neked is tetszik a munka) akkor is max 3-5 évig lesz rád szükségük. Utána fogod tudni folytatni a képzésedet, vagy hol fogsz tudni elhelyezkedni?
Mellesleg nekem volt ismerősöm aki Angliában vállalt ugyan ilyen munkát (bár ő suli befejezése után utazott ki pár évre pénzt gyűjteni saját házhoz, szóval ott nem zavart be a tanulmányokba) Ő azt mesélte, hogy habár tény, hogy rettenetesen meg volt fizetve és igen jó volt, hogy a családi nyaralásokra is vitték magukkal (így 2 év alatt összejött neki a pénz amit szeretett volna és látott helyeket) de gyakorlatilag 0-24-ben rendelkezésre kellett állnia (szóval buli társasági élet nuku) egy randit alig tudott magának leszervezni havonta. Ja és kb cselédszámba vették, szóval ha úgy volt ő csinálta a gyerek után a takarítást/mosogatást meg minden egyebet...utólag azt mondja, hogy habár anyagilag megérte soha többet nem csinálná.
Szerintem azért egyáltalán nem akkora tragédia, mint ahogyan néhányan leírják. Egyedül az okozhatott gondot, hogy nem mondtad el a szüleidnek...én elmondtam volna, de mondjuk az enyémek ezen sem akadtak volna ki ennyire. Ez a te életed és neked kell tudnod, hogy mit szeretnél vele kezdeni. Ha úgy érzed, hogy neked most ez kell, akkor csináld és legalább úgy kiderül, hogy tényleg azt adja, amire számítottál vagy sem. Ha nem tetszik, nem érzed jól magad vagy más terveid lesznek, akkor válthatsz. Ugyanez történik akkor is, ha a szülők esetleg nem elégedettek a munkáddal vagy valami miatt úgy döntenek, hogy mégsem tartanak igényt a munkádra. Fiatal vagy nem 90 éves.... Rengeteg lehetőséged van, bármikor vissza tudsz menni tanulni (ha csak passziváltatsz, akkor meg pláne), kereshetsz másik munkát is.
Én is félbehagytam az egyetemet, mert elmentem egy évre önkénteskedni külföldre. A világon semmilyen hátrányom nem származott belőle, max. annyi, hogy nem 21 évesen lett meg a diplomám, hanem 22 évesen. Életem egyik legnagyobb élménye volt, csomó új emberrel találkoztam, megismertem új kultúrákat, rengeteg tapasztalattal tértem haza és még lehetne sorolni. Egyáltalán nem bántam meg és nem érzem úgy, hogy tönkretettem volna az életemet, mert sok mindent adott nekem ez a lehetőség és hazatérve folytattam a tanulmányaimat, most is tanulok egy új szakon és dolgozom is mellette. Tudom, hogy más-más szituáció, de azért van benne egy kis hasonlóság. A kérdező is fiatal és természetes módon vonzó számára, hogy kipróbálhatja magát egy új területen, tapasztalatot szerezhet, új emberekkel ismerkedhet meg, utazhat stb., ez mind nagyon jó dolog és tényleg sokat segíthet.
Mivel írtad, hogy a másik gyermekre is külön bébiszitter van, ezért ha tudsz, beszélhetnél vele, hogy mégis mire számíts. Mert sajnos hajlamosak most még elhúzni előtted a mézesmadzagot.
A másik pedig, ha utána számolunk, 130000 ft egy havi fizetése egy védőnőnek, aki kb 8 órát dolgozik. Te napi 24 órát fogsz készenlétben állni, tehát minimum 390000 ft ot kellene kapnod. De életed nem lenne mellette. Arra meg különösen figyelj, hogy le ne szerződtessenek hosszú időre, mert akkor lépni sem tudnál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!