Miért jó sok szülőnek, hogy kitalálja mi legyen a gyerek és ráerőlteti milyen gimit válasszon stb? Csak én gondolom, hogy ebből semmi jó nem sül ki?
Vegyészmérnököt vagy gyógyszerészt akart belőlem. Teljsen bebolondult mikor gimiben, a kitűnő után, ezekből csak 4-est "produkáltam".
Figyelembe se vette, hogy töriből és nyelvekből voltam jó és vagy jogász, vagy nemzetközi gazdálkodás szakon tanultam volna tovább.
Matek és kémia fakultációra jártam és előbbi annyira kemény volt, hogy félévkor buktam, amibe majdnem beleőrült.
Ez mire jó, ha nem az ő élete? Ez annyira nonszensz, hogy léteznek ilyenek.
De ezt ők miért nem értik meg, hogy n egy vagyontárgy vagyok????
Nem is értem, hogyan lehet valaki ennyire korlátolt. Nem fogja fel, hogy valaki önálló lény.
Meg vannak olyan gyerekek/fiatalok, akik gimi után évekig otthon poshadnak, mert nem tudják eldönteni, hova menjenek tovább. Aztán választanak egy szakot, ami szerintük tök jó meg érdekes meg könnyű, persze hamar kiderül, hogy nem az, és még csak nem is jó semmire. Olyankor meg mennek vissza a szülőkhöz, és kiírják ide gyakorira, hogy nem értik, hogy miért nem akarnak kifizetni a szüleik egy újabb egyetemet, meg ők inkább elkezdenének dolgozni, ésatöbbi...
Nem mindenhol megy jól a kommunikáció, de nem mindig csak a szülők a hibásak. Egyébként pedig gyerekként is képesnek kell lenned érvényesíteni az akaratodat. Az pedig még fontosabb lenne, hogy meg tudd beszélni anyáddal/apáddal, hogy mi a problémád és mit szeretnél.
Ugyanannyira múlik ez a dolog rajtad is, mint rajtuk.
Nem, nem én.
Nekem van más elképzelésem, még a nyelvszakok is érdekelnek.
Attól még, hogy valaki nem tudja eldönteni, akkor sem érdemes ráerőltetni... Ahhoz hogy végig küzd magad az egyetemen, nem elég anyuka, meg mi lesz, ha rossz jeyget kapsz.
Meg külföldön bevett szokás, hogy valaki halaszt, dolgozik, utazik, nyelvet tanul ilyen esetben.
A másik, hogy ami mondjuk a szüleidet érdekli, kémia, mérnöki szak, nem biztos, hogy a gyerekét ia.
Akkor már inkább ne járjon egyetemre szerintem, mert nem anyukám fog 4-5-6 évig szenvedni és utána benne dolgozni, aztán ott leszel 24-25 évesen egy keservesen megszerezett, utállott szakmával. És az éveket nem adja vissza senki.
Ezt próbáltam anyámnak elmagyarázni, de nem hatotta meg és kiabált.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!