Mit lehet csinálni egy olyan anyával, akinek “mindig igaza van”?

Az anyám egy szörnyen elvisehetetlen nő. Ha megkéred valamire, hogy intézze el neked, rendszeresen emlékeztetned kell rá, mert fonyton halogatja, de ha emlékezteted rá, akkor idegbeteg módjára neked esik, hogy “miért kell folyton ezzel csesztetni?”

A másik, rendszeresen negatív jelzőkkel illet, önző vagyok, csak magammal foglalkozok stb, most külföldre megyek nyárra dolgozni, legutóbbi vitánknál közölte, hogy reméli vissza se jövök(a vita arról szólt, hogy tanulnom kell az utolsó vizsgámra egyetemen és megkértem, hogy addig ne baszogasson a házimunkával). A zsebpénzemet, ami 25 ezer forint lenne havonta, soha nem utalja időre, hónap legvégén szokta és akkor is kevesebbet(ezzel szemben apum szabályosan minden hónap 10-én elutalja a 25 ezrét). Emiatt is gyakori a vita, de letörne a keze, ha egyszer veszekedés nélkül odanyújtana nekem egy huszast és kész. Amúgy többezer eurókat keres havonta, ez neki nem lenne teher. Így olvasva a kérdést, nehéz elhinni, hogy egy jómódú és igényes család vagyunk, mégis úgy viselkedik folyton, mint egy putris rikácsolós szőrszálhasogató cigányasszony.

Szóval a lényeg az, hogy bármiről van szó, mindig én vagyok a szar szemét, és mindig neki van igaza. Mit kéne tennem? Annyira belefáradtam ebbe. A nők mind hárpiákká változnak anyaként? Vagy ez nem ennyire általános jelenség? Van esély arra, hogy egy ilyen személyiségű embert megváltoztassak? Örülök is, hogy nyáron nem leszek itthon.

22N