Sok szülő miért hiszi azt, hogy a gyereke a tulajdona és azon felül, hogy kitűnő legyen, bármit megtehet vele?

Mert nem szereti saját magát, rossz az önképe, szeretet és energiahiányos.

Ezeket pedig olyanon kompenzálja ki, aki nem tud védekezni, mert ki van szolgáltatva neki.

Ezért van sok bántalmazó, mérgező szülő.

Olvasd el Susan Forward könyvét

Mert ő a felnőtt, őt is így nevelték, stb.

De azért a lusta, leszarom-kamaszokat se felejtsük el, akiket nem vernek, viszont ők leszarnak mindent és mindenkit magukon kíüvl :D

Egybként a verés feleolyan rossz, mint a lelki terror, szerintem.

A verésnek nyoma van, ha nagyon akar a gyámügy, ez-az, rokonság a nyomok láttán felejelentést tehet.

A gyerek besétál az orvoshoz, látleletet vetet, etc.

De ha azt mondod, hogy szóban terroizálnak, akkor "hisztis vagy".

Tudod, hányszor kívántam azt, hogy akkor üssön meg manyám, minthogy folyamatosan zsaroljon, fenyegessen, értéktelen senkinek nevezzen, aki inkább dögölne már meg.

Hiába mondtam ezeket a családnak, apának is, vele tündérien viselkedett, senki nem hitt nekem, mindenki szerint csak gyerekes túlzás volt.

Persze, 29 évesen is rettegve-izzadva, sírógörccsel vagy épp sikítozva ébredek, ha vele álmodok, de igen, én reagáltam túl a "fegyelmezését".

És ez még inkább erősödni fog, az alaptörvény- és egyéb jogszabálymódosításokkal teljhatalmat kap a terrorista szülő a gyereke felett élete végéig. A végiggyalázott gyerekkor után most már börtönbe is juttathatja a gyerekét, ha éppen úgy gondolja, hogy nem pénzeli, tutujgatja eléggé.

Beteges ennek a legdiszfunkcionálisabb társadalomszerveződési egységnek, a családnak a bődületes állami fetisizálása.

Leszögezem: nem gondolom így.

De ez onnan ered, hogy amikor megszületik, akkor (meg még jó pár évig) azt csinálsz vele, amit akarsz. Te döntöd el, hogy milyen pelenkát és ruhát hord, mivel eteted, mikor kezded a hozzátáplálást, mikor adod bölcsibe, mikor adsz be neki lázcsillapítót. Mindenről te döntesz.

A magyar mentalitás pedig ilyen téren elég zárt. Amíg konkrét életveszélyben nincs a gyerek, addig senki se po.fázhat bele, hogy ki mit csinál a gyerekével.

Ha kedve tartja, akkor nevelheti lánynak a fiú gyereket a liberalizmus nevèben, adhat rizsnyákot az újszülöttnek, mert ő vegán, vagy bármi más szélsőséges dolgot ráerőltethet, büntetlenül.

Később is: ovin át az iskoláig te választasz, te mondod meg, hogy jár-e baba angolra, vagy kivel barátkozhat.

Ez a korlátlan hatalom az, ami sok szülőnek teljesen az agyára megy, és később se tudja átadni a döntési jogot a gyerekének.

A másik véglet az, aki meg korlátokat sem képes felállítani, és úgy nevelődnek fel a gyerekek maguktól, hogy a szülő csak ellátja őket.

Szülőként mondom: nagyon, nagyon nehéz középúton maradni. Mindig mindenből a legjobbat akarod a gyereknek. De minden gyerek más, más számára a legjobb, és nincs használati utasítás. :((

Bevallom, sokszor a hibákon keresztül jutok el a megoldás felé.