Burokban nevelt gyermekek, milyen felnőtt lett belőleletek? Miért kell egy gyereket burokban nevelni?

Engem is igy neveltek, csak az iskola, tanulas, semmi buli, baratnonel ottalvast, koncert, stb. Az iskolai balbol 11evesen a fel hetesbusszal haza kellett mennem - a tobbiek csak akkor erkeztek, mert utana este 10kor jott busz. A fosuli alatt nem csinaltam semmit, csak tanultam, semmi hazimunka, el is szoktam tole. Bar a suli huzos volt, igy egyreszt halas vagyok, hogy azokban az evekben macimalisan a tanulasra koncentralhattam.

Egyebkent egy csomo minden kimaradt az eletembol. En is zarkozott, szegyenlos, visszahuzodo, onbizalomhianyos ember lettem, persze ennek nyilvan nem csak a neveles az oka. Az elso randim 21 evesen volt, az elso csokom, kezfogasom es baratom 23 evesen. Van ami hianyzik, van ami nem az elmulasztott lehetosegekbol.

Egyreszt sikerult bepotolni a lemaradast, fosuli utan dolgozni kezdtem, elkoltoztem sajat lakasba, az onbizalmam helyrejott, jol ereztem magam a boromben es ez maig tart. Egy eve van egy kapcsolatom, amelyben rengeteg olyan dolgot megeltem, amit elotte nem. Pl. Megtanultam jobban tancolni, a sieles alapjait, sokat jarok turazni, parasailingeltem, eljarok koncertekre /es jol szorakozom, minimalis alkoholmennyiseggel is/, stb. Egyszoval elegedett vagyok, neha viszont mikor a parom mesel a fiatalkori emlekeirol a baratokkal, mennyi mindent megeltek, akkor egy pillanatig megfordul az agyamban, hogy ez nekem kimaradt..