Mit tudjak tenni, h ne káromkodjak?
Mindennap megfogadom, h türelmes leszek a kiskamasz lányommal , nem fogok karomkodni , ordinare módon, de végul megszegem , utána bánom nagyon de a szavak kimondva.
Sajnos en akkor is karomkodom ha megijedek, nemcsak ha ideges vagyok . Ütni nem ütök , de a szavak jobban fájnak. A lányom mindenkinél jobban szeretem . Akartam öt, imádom.
3 éves koraig mindenki biztatott h csapjak néha rá , de sose tettem meg , pedig aktiv huncut volt . Ha orditott , hisztizett , olyan édes es szep volt meg akkor is, h csak mosolyogni tudtam.
Mondtak is h fát lehet vágni a hátamon.
Akkoriban jók voltak az anyagiak , a szuleim gazdagok voltak, sokat segitettek , ha kellett .
Utana kulföldre költöztem a ferjemmel , majd nemsokara súlyos betegsegen estem át ( anyam segitett , ideutazott) , es alig gyógyultam meg , menekulnunk kellett a volt ferjemtöl , mert alkoholista lett es agressziv .
Azóta egyedul nevelem es szorongok , a mindennapokert h sikerul e megadni amit kell , hazbert fizetni , szamlakat . Persze mindenunk megvan , de a sok felelösseg miatt ami mind ramszkadt , turelmetlen lettem , ha a lanyom provokal , kezdi h a sonka szelet ha elszakad dobjuk ki stb csunyan karomkodni kezdek , szavakat mondok amiket nagyon banok aztan.
Nem erdekel vegulis az a sonkadarab a lanyom fontosabb megis duhöngö örult leszek , anyammal is paraszt vagyok , ha nem erti egyböl amit mondok , azt is banom. Ez megy evek óta . Szoktam bocsanatot kerni a gyerektöl es anyamtól is , de tudom h amit kimondtam az ottmarad.
Rajöttem h a stressz, szorongás miatt vagyok türelmetlen.
Tönkretettem mindent .
Mit tanacsoltok, hogy kerulöm el ezt az elment elboritó haragot?
Nem vetitek ra semmit , egyszeruen a reakcióim túlzottak
Nem kell társ
Szia! Nem felnőtt hanem gyerek szemmel olvastam a posztokat. Nyugodj meg nincs semmi baj amíg nem ütöd meg. A leszokásban nem tudok segíteni de egy pszichológus igen. Sajnálom amiket átéltél.
14/l
Peldaul ma reggel azert volt cirkusz mert hajnal 5 kor felebredtem es lattam h 3 parna van a feje alatt ami miatt a gerince nem volt egyenes , igy kiszedtem a feje alol a nagy vastag parnakat es igy a fej es test egy vonalba kerult . Mikor megébredt elkezdett kiabalni h miert vettem ki a parnakat a feje alól mert most fáj a háta . Elmagyaraztam szépen, szeretettel ; h azert h kenyelmesen fekudjön , jó akartam stb, de ö csak fújta a magáét , söt utana felhivta anyamat es egyutt szidtak
Akkor mar elszaladt a cerna , es kezdtem karomkodni
Megint .
"Nyugodj meg nincs semmi baj amíg nem ütöd meg."
Ez nagyon nem így van. Kérdező, ha így folytatod tovább, a lányodnak nagyon súlyos önértékelési és önbizalmi problémái lesznek, ami az egész életét végig meg fogja nyomorítani. Ez így nagyon nem normális és nem mehet tovább! Azonnal keress lelki segítséget, mert a te problémáidat a lányod fogja megszenvedni, és gondolom, ezt te nem akarod. Sőt, nem csak hogy neked, de a lányodnak is - nehogy legyen valami olyan dolog a lelkében, ami elburjánzik.
Tényleg hagyhattad volna azt a párnát, de ez annyira apróság, igazán nem kellett volna a lányodnak ezen így kiakadnia. Ne sértődj meg, de azért akadt ki, mert tudja, hogy megteheti, mert megengeded neki, hiszen kiskora óta következmény nélkül balhézhat veled.
A kérdésedre válaszolva én a helyedben tényleg elmennék pszichológushoz a káromkodás miatt, hiszen felismerted, hogy ez probléma és ez már nagy lépés volt tőled. Én is sokat beszélek csúnyán, nem nőies, de még nem volt belőle problémám. Sokat segítene neked/nektek, ha elmennél orvoshoz, ez a sok kitörés még rosszabb is lehet.
Ez a sonkás szelet nekem is abszurd mindkettőtök részéről. Nekem eszembe sem jutna ezért kidobni, de ha én lennék az anya lehet azt mondanám "jó hát ha nem kell, nem kell" és bekapnám.
A párnást megértem, én is kiakadnék ha arra ébrednék hogy éjszaka kiszedik alólam a párnát mikor nekem az úgy kényelmes. Vagy te ezt jó szívvel vennéd?
Amúgy a gyerek azért kiabálhat vissza, mert egyrészt kamasz, ilyenkor alapból vadabbak, másrészt meg tőled is ezt látja hogy ez a "normális". Illetve ő is borzasztó frusztrált lehet. De mivel otthon mindig ez van, lehet már másokkal is így beszél, vagy csak így fog.
Másik hogy kicsinek valószínű agyon kényeztetted, most meg mindenért leüvöltöd a fejét, ez is nagyon összezavarhatja. Vagyis egy elkényeztett kislány akit most mindenért leb.nak, és még aludni sem hagyják.
Szerintem kéne valamit sportolnod hogy ott levezethesd a feszültséget, vagy valami hobbi. Elég nagy már a gyerek, lehet mellette saját életed is, ebben az esetben ez csak jó lesz neki. Ha társat nem akarsz, nem akarsz, de valami akkor is kéne hogy ne a lányodon meg anyukádon töltsd ki minden feszültséged. Mondom hobbi, sport, tánc, futás, meditáció, jóga, vagy keresd meg a régi barátnőidet aztán néha találkozzatok, dumáljatok egy nagyot.
Sőt ha a gyerekednek nem ciki hogy együtt elmenjetek valahova (kamaszoknak sokszor az), akkor az is jó lehet, néhány közös program, kikapcsolódás nem fog megártani. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!