Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Miért nem segít anyám a...

Miért nem segít anyám a problémáimon?

Figyelt kérdés

Rossz napom volt, belefáradtam az állandó erőfeszítésbe és egész nap bőghetnékem volt. Suli után anyukámmal találkoztam és együtt mentünk haza, mikor eltört nálam a mécses, és sírva próbáltam elmagyarázni neki, hogy kisebbségi komplexusom van. Erre fel nem is akart tovább hallgatni, engem kezdett el hibáztatni, hogy azért hasonlítom állandóan magam másokhoz, meg azért érzem azt, hogy mindenki jobb nálam, mert egy semmirekellő lusta dög vagyok. Akkor úgy éreztem, hogy tévedtem abban, hogy a szülő azért van, hogy meghallgasson és hogy segítsen, azt vártam, hogy ő majd elmondja, mi a jó bennem, és hogy miért jó, hogy én az vagyok aki, ehelyett még azt a maradék életkedvemet is kitapodta belőlem. Jó. Lehet, hogy néha csak a zene a világ nekem, és néha bömböltetem, meg kijárok a barátaimmal hétvégente, de nem vagyok olyan rossz tanuló, mint ahogyan ő beállítja. Közepesen tanulok, ellenben a nővéremmel, aki jó tanuló volt, és nem járt el otthonról annyit, mint én. Anyám állandóan hozzá hasonlít. Hogy ő milyen jó gyerek volt. Számtalanszor kértem, hogy hagyja abba, mert én egy teljesen más személyiség vagyok, nem tudok olyan lenni, mint ő. Nem hallgatott meg akkor sem. Mostanra próbálom elkerülni a házban, talán ezért is nem jövök ki napközben a szobámból, viszont ebédnél vagy bármikor amikor alkalma van beszélni velem, akkor is csak a hibáimat osztja. És most itt tartok, már elég régóta, hogy megfelelési kényszerben szenvedek 17 évesen. Mindig csak azt látom, hogy ki miben jó, a legjobb barátnőmhöz hasonlítom magam, és úgy érzem, hogy az árnyékában élek. Nincs egy maréknyi önbizalmam sem. Nagyon sokszor elhatároztam már, hogy nem adok többé mások véleményére, és elfogadom magam olyannak amilyen vagyok (pedig állítólag nem vagyok csúny, tetszettek már meg fiuknak), de sokszor csak az lett a vége, hogy nagyképűnek éreztem ilyenkor magam, és belefáradtam az egészbe. Boldogtalannak érzem magam így.

Ne haragudjatok a hosszú szövegért, az önsajnálatomért, az esetleges helyesírási hibákért illetve, ha valamit rosszul fogalmaztam meg. Köszönöm válaszotokat! 17/L



2018. ápr. 26. 23:18
1 2 3 4
 21/32 anonim ***** válasza:
15%
Te se segíts neki. Ennyi. Nem vagy anyud bábjátéka,bizinyítsd be neki.
2018. ápr. 27. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/32 anonim ***** válasza:
89%
Ebből a válaszodból is látszik hogy csak egy ostoba gyerek vagy....
2018. ápr. 27. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/32 anonim ***** válasza:
0%
#24 HAGYJÁL MÁR BÉKÉN ÉS NE BÁNTSÁL!!!
2018. ápr. 27. 14:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/32 anonim ***** válasza:
100%
Emberek, egy 17 éves csitri NEM FELNŐTT. Se hivatalosan, se testileg, se szellemileg. Bizonyos helyzetekben felnőttnek érzi magát, de még jócskán szüksége van iránymutatásra. Nagyon sok mindent meg kell tanulnia. Azzal nem fog tudni mit kezdeni, hogy "tanulj rendesen" meg "tegyél azért, hogy jobb legyen". Ez így nagyon általános, ebből egy tininek gőze sem lesz, mit kellene tennie pontosan. Pl.érdemes lenne célt kitűzni. Cél nélkül nagyon nehéz jól teljesíteni. Lehet, hogy ennek a lánynak még meg kell tanulnia tanulni. Lehet, hogy görnyed a könyv fölött, de fogalma sincs, hogyan jegyezzen meg 10-20 vagy még több oldalnyi információt egyszerre. Lehet, hogy nem látja át a háztartást, nem tudja, mikor mit kellene megcsinálni otthon. Jó lenne családilag leülni, kiosztani a konkrét feladatokat. Szerintem a Kérdezőre rátornyosultak az elvégzetlen feladatok, és nem tudja, hogyan kezdjen neki. És ez nagyon nyomasztó tud lenni. Segíteni kellene neki kialakítani egy olyan időbeosztást, amiben benne van az iskolai és az otthoni feladatok elvégzése, van benne aktív pihenés, és tényleges pihenés, alvás is. Van, aki magától is ráérez erre, de van, aki nem. Lehet, hogy a Kérdező étrendje sem megfelelő. Lehet, hogy valamilyen hiánybetegség okozza ezt a rossz közérzetet. Bizony a szülők feladata ebben segíteni a gyereknek. Az már más kérdés, hogy a gyerek elfogadja-e a segítséget, vagy lázad.
2018. ápr. 27. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/32 anonim ***** válasza:
F Alien! Te lennél a kérdező? Anyukádnak írj ilyen tartalommal levelet ne nekem!
2018. ápr. 27. 14:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/32 anonim ***** válasza:

#20-as, ne csinalj mar magadbol egy hatsot itt, meg ha nev es pofi nelkul is 😄 Rohejes vagy! Itt fenyegetsz valaszolokat?! Ajajj, nagyon felnek toled, tuti. Te jo eg, az arena mestere! Koszi, viccnek azert jo, megnevetettel 😂

Nekem ne irj, nem valaszolok. Ciao bambino/bambina 😘

2018. ápr. 27. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/32 A kérdező kommentje:
Köszönöm, hogy ennyien válaszoltatok ilyen gyorsan. Elgondolkodtam rendesen, tényleg azt kellene tennem amit leírtatok, és felvilágosultam, hogy egy elkényeztetett p**** lettem. Véleményem szerint, a 24. válaszolónak van igaza (és ezt most nem azért mondom, mert fáj a csúnya igazság, amit sokan leírtatok), mert tényleg nem tudom hol áll a fejem, és sosem látom azt, hogy most melyik szobába porszívózzak, illetve mikor kell megpucolnom az ablakot, vagy mikor takarítsam ki a fúrdőszobát, mert amíg kicsi voltam megcsinálta anyukám meg a nővérem. És hát ez okozta a lustaságot egyrészből, mert megszoktam, hogy kedvencke vagyok. Rettenetesen szégyellem magam emiatt. A közepes tanulás alatt azt értettem, hogy (Erdélyben élek) 8.5 - 9 a félévi illetve az össz átlagom. Mindenki döntse el, ez mennyire jó vagy rossz, számomra elfogadható, bár lehetne jobb is. Igyekszem ettől fogva letenni a seggecskémet tanulni, mert lehet, hogy többre lennék képes. Keresek valami hobbit önmagamat fogom adni, akkor talán teljesen ki tudom küszöbölni az „összehasonlítgatást”. ❤️
2018. ápr. 27. 20:43
 28/32 A kérdező kommentje:

És még hozzátéve, nem azt kértem tőle, hogy oldja meg a problémáimat, hanem hogy segítsen egy kicsit, hogy hogyan térjek jobb belátásra, hogy többé ne érdekeljen mások véleménye és ha elmegyek valahová, ne kattogjak azon, hogy egy kisegér vagyok más lányok mellett. Úgy szerettem volna ezt, hogy jó hosszú beszélgetés legyen, ehelyett felhozott valamit, ami nem ide tartozik, vagy azt ami ezt okozta, nem tudom kissé összezavarodtam.

Tisztában vagyok vele, hogy az én életem az én kezemben van, és azt is, hogy hisztivel nem oldok meg semmit (nem hisztinek szántam azt amit mondtam) de ti sosem éreztétek azt, hogy szükségetek vagy egy kis lelkitámaszra? Mert akkor eléggé irigy vagyok rátok, hogy ti mindig a toppon voltatok.

2018. ápr. 27. 21:01
 29/32 anonim ***** válasza:
De én éreztem,de aki nem ad önzetlenül támaszt attól nem kuncsorgok,ezt saját káromon tanultam meg h nem szabad pitizni a szeretet morzsákért szülők felé se,senki felé se. Erre jók a barátok v egy szerető társ,és akkor a volt családnál nem kell kuncsorogni szeretetért,támaszért. Nekem bejött. Neked is bejöhet. És magaddal törödj,ne hasonlitsd magad senkihez,te te vagy,és értékes vagy.
2018. ápr. 27. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/32 anonim ***** válasza:

Ügyes légy!

Ha már idetetted azt a szivecskét , van egy jó játék, amiben minden nap egy szívességet teszünk egy családtagunknak. Olyat amit nem kért , amit csak úgy magunktól találunk ki. Egy kávéfőzéstől a szál virágon át a teregetésig bármit. A lehetőségek végtelenek. A játék lényege, hogy ne szólj róla, pár nap alatt úgyis rájönnek.


ezt pedig a hasonlítgatás ellen küldöm:

sz [link]

2018. ápr. 27. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!