Miért nem segít apám anyagilag? Vagy ez így normális? Részletek lent.

Törődj bele, mi is a tisztességen dolgozó, spórolós, jól beosztós családba tartozunk, egy forintnyit sem tennénk rossz helyre, de volt megszorulós hónap baleset-kórház miatt, akkor kértünk volna (megjegyzem, csak kölcsön) tehetős szülőtől, aki addig és azóta is minden hónapban tömi a pénznyelő másik gyerekét, aki megállás nélkül iszik-dohányik-kirándul-játékgépezik és nem hajlandó másképp élni... nos, akkor az a drága szülő elintézett azzal, hogy eddig is megoldottuk, megoldjuk ezt is, majd összehúzzuk magunkat, ő is alig tud meglenni (mert minden pénzt leszop róla a másik testvér), nem kaptunk semmit, megoldottuk.

Őszintén, ha ő fog segítséget kérni valaha is, mi is épp ezt fogjuk neki visszamondani, menjen a pénznyelő kedvenckéhez, ennyi.

Sajnálom, tudom, mit érzel, inkább oldjátok meg egyedül, később pedig ha ő szorul rá, oldja meg szintén ő is egyedül.

Nem tartom furának, kérdező, mert az elején még mi is így voltunk, mi mentünk, ha kellett, vajszívvel...

Az évek lehet, majd megkeményítenek titeket is (itt több évtized telt el a kezdet óta, már lassan felnőttek a gyerekeink)

Miert varod el a segitseget ?

Te eleted te kezedben van

"Megkérni nem akarom, úgy vagyok vele, ha nem mondja, akkor így akarja, az ő döntése természetesen, kérlelni nem fogom."

Ő meg lehet, hogy azt gondolja, hogy ha nem kérsz, akkor nyilván nincs is rá szükséged. Amúgy 28 évesen honnan van tehermentes lakásotok, ha a kicsit nagyobbhoz felveendő hitel is problémát okoz?