Miért nem segít anyám a problémáimon?
Rossz napom volt, belefáradtam az állandó erőfeszítésbe és egész nap bőghetnékem volt. Suli után anyukámmal találkoztam és együtt mentünk haza, mikor eltört nálam a mécses, és sírva próbáltam elmagyarázni neki, hogy kisebbségi komplexusom van. Erre fel nem is akart tovább hallgatni, engem kezdett el hibáztatni, hogy azért hasonlítom állandóan magam másokhoz, meg azért érzem azt, hogy mindenki jobb nálam, mert egy semmirekellő lusta dög vagyok. Akkor úgy éreztem, hogy tévedtem abban, hogy a szülő azért van, hogy meghallgasson és hogy segítsen, azt vártam, hogy ő majd elmondja, mi a jó bennem, és hogy miért jó, hogy én az vagyok aki, ehelyett még azt a maradék életkedvemet is kitapodta belőlem. Jó. Lehet, hogy néha csak a zene a világ nekem, és néha bömböltetem, meg kijárok a barátaimmal hétvégente, de nem vagyok olyan rossz tanuló, mint ahogyan ő beállítja. Közepesen tanulok, ellenben a nővéremmel, aki jó tanuló volt, és nem járt el otthonról annyit, mint én. Anyám állandóan hozzá hasonlít. Hogy ő milyen jó gyerek volt. Számtalanszor kértem, hogy hagyja abba, mert én egy teljesen más személyiség vagyok, nem tudok olyan lenni, mint ő. Nem hallgatott meg akkor sem. Mostanra próbálom elkerülni a házban, talán ezért is nem jövök ki napközben a szobámból, viszont ebédnél vagy bármikor amikor alkalma van beszélni velem, akkor is csak a hibáimat osztja. És most itt tartok, már elég régóta, hogy megfelelési kényszerben szenvedek 17 évesen. Mindig csak azt látom, hogy ki miben jó, a legjobb barátnőmhöz hasonlítom magam, és úgy érzem, hogy az árnyékában élek. Nincs egy maréknyi önbizalmam sem. Nagyon sokszor elhatároztam már, hogy nem adok többé mások véleményére, és elfogadom magam olyannak amilyen vagyok (pedig állítólag nem vagyok csúny, tetszettek már meg fiuknak), de sokszor csak az lett a vége, hogy nagyképűnek éreztem ilyenkor magam, és belefáradtam az egészbe. Boldogtalannak érzem magam így.
Ne haragudjatok a hosszú szövegért, az önsajnálatomért, az esetleges helyesírási hibákért illetve, ha valamit rosszul fogalmaztam meg. Köszönöm válaszotokat! 17/L
Azért így álljunk már meg.
Tanulni lusta vagy, de eljárogatni azt azért tudsz, szóvá merik tenni, hogy talán tanulni kéne, ezen mélységesen felháborodsz és még cserébe anyád oldja meg a problémáid?
Most mindenki sajnáljon, hogy jaj de rossz neked, mert mások jobbak tőled vagy mi az elképzelés??
A panaszáradaton és mindenki más hibáztatásán kívül egy szóval nem említetted érdekes módon, hogy te mit teszel azért, hogy jobb legyél, jobb jegyeket szerezz...
ezek a válaszok pff
látszik a gyakori nem a valóélet..
kb mint egy szekta
17-esnek igaza van. Könnyebb nagypofájúnak lenni,meg leugatni a másikat,ezzel is csak a saját problémáiról tereli el a figyelmet.
Mást szekálni a mai világban sokkal jobb,mint a saját nyomorunkkal szembenézni.
Kérdező,ne akarj már neki megfelelni,főleg akkor,ha ennyire szärik rád. Éld a saját életedet,azt tedd,ami jólesik és felejtsd el a beléd nevelt megfelelési kényszert!
Ne hibáztasd magad,igenis mondd meg neki,hogy ne pofázzon bele az életedbe,mert szabad ember vagy!
Meglátszik hogy melyik válaszoló gyerek... Most mit kéne tennie az anyának, Megsimikézni, hogy kislányom, ezért rimánkodok évek óta hogy tanulj? Persze könnyebb cseszni bármit is tenni a kérdezőnek, és riddogálni hogy jaj a tesó persze jó tanuló.. A hisztivel meg van ám oldva minden! Nem könnyebb mint kicsit megerőltetni magát? Ha meg cseszik normálisan csinálni bármit is, ne várja már hogy pátyolgassák érte a lelkecskéjét hogy: igaz hogy majdnem felnőtt létedre úgy viselkedsz mint egy rossz tizenkét éves, de érsz annyit mint aki hajtanak az eredményeikért...
Hát egy frászt! az ilyen emberek nyignak egész életükben: először azért mert mások jobb tanulók náluk, utána meg azért hogy miért nem ők kapják a prémiumot, igaz, felét se dolgozták le mint a többiek, de akkor is kell nekik is, mert sérül a lelkecskéjük. 17 évesen fel kellne már ébredni, hogy semmi sem jár ingyen. Sem a pénz, sem a tisztelet, sem az önbecsülés. Azért meg kell ám dolgozni, nem csak picsogni meg elvárni. Nem se.gget vakarni meg anyutól várni hogy ezt IS megoldja helyette.
Ne akarj neki megfelelni. Légy az,aki lenni akarsz,tedd azt,ami jólesik.... A többi nem számít.
Nem azért élsz,hogy egy uralkodni vagyó véglényt szolgálj,hanem hogy SZABAD legyél.
Aki rosszat mond,csak irigységből mondja. Állj ki magadért,ne hagyd,hogy a muterod mondja meg,mi a jó neked!
Ha szeretne,akkor tisztelné az érzéseidet,nem kioktatna
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!