Akkor most meg lehet ütni egy gyereket, vagy sem?

Már hogy lehetne egy pofon nevelő célzatú?

Ebből a gyereked csak azt fogja leszűrni,hogy erőszakkal lehet elérni a céljait.

A nevelésnek pontosan a példamutatás a célja.És pontosan a szülőnek kellene fegyelmezettségből példát mutatni,mondjuk azzal,hogy nem emel a gyerekére kezet,hanem megőrzi a hidegvérét,akkor is,ha nagyon dühös.

#21 akkor újra

"A pofon egy úgymond határ. Van olyan gyerek akinek egyszerűen nem elég visszatartó erő a kiabálás, úgy gondolja egy kis kiabálás megéri a cselekedetet, a pofon ad egy új "ezt már biztos nem akarod" határt, olyasmi mint a felnőtteknél a börtön, sokakat már a létezése visszatart de akinek nem elég visszatartó erő minden más hogy elkövesse amit akar nem árt ha utána nevelő célzattal megtapasztalja."

Magyarul arra jó hogyha nem hallgat semmi másra, úgyis mittudomén földhöz akarja vágni a macskát akkor érdemes egyszer, hogy tudja a kiabáláson túl is van valami.

Ha nem tudatos,akkor azzal pont azt bizonyítod be,hogy nem bírtad megfékezni az indulataidat.

Persze nehéz beismerni,nem mindenki türelme egyforma.

Persze lehet,hogy a gyereked engedelmesebb lesz,de egyben félni is fog tőled,ami megint számos pszichológiai gondot vethet fel,aminek hosszabb távon lehet sokkal súlyosabb következményei lesznek.

A család elvileg egy szeretetközösség,és otthon nyugalmat,biztonságot kell éreznünk.

És ha van ott egy olyan,akitől félünk és vele kell élnünk,akkor elég nagy bajok lesznek mentálisan.

Szerinted hány ember járja mai napig is a pszichiátriát,mert a gyerekkori bántalmazást,sérelmeket nem tudta felnőttként sem feldogozni.

Persze könnyebb a lelkiismeret,ha magaddal elhiteted,hogy jót is tettél neki azzal,hogy odavertél.

#24 aki pszichiátriára jár annak nem 2x kevertek le egy-egy pofont mikor épp a tesco közepén sikítva a földhöz csapkodta magát.

Igen, verés nélkül nem lenne ennyi traumatizált gyerek, ellenben sokkal de sokkal több kis neveletlen sz..csimbók aki azt hiszi bármit megtehet, bárkinek bármit beszólhat és azt hiszi ő fingja a passzátszelet mert úgysem lesz semmi ha az arcodba áll és kötekszik.

Én úgy vagyok vele, hogy abban az esetben értek meg egy kézrecsapást, popsira csapást vagy egy kisebb arcra ütést, ha a gyerek veszélyes dolgot csinál, és nincs még olyan korban, hogy a magyarázat elég lenne / teljesen megértené. Pl. amikor 3-4 évesen a konnektorban turkál vagy átrohanna a piroson. Mert az elég elrettentő.

De későbbiekben én nem adnék soha pofont a gyereknek, főleg olyanért nem, hogy "húúúúú, velem, a szent szülővel tiszteletlen volt". Aki cska pofonnal tud tiszteletet kivívni, az igazából nem tiszteletet vív ki, hanem félelmet. Engem is vertek otthon ilyenekért (sok jogtalan dologért is), hát kb. mindent érzek a szüleim irányában, csak tiszteletet nem, mert már kiskoromban is éreztem, hogy az nem tisztelnivaló, ha vki csak azzal tud vmit elérni, hogy egy messze nem a saját súlycsoportjában levőt fizikailag bántalmaz. Aki értelmes, annak sokkal jobb eszközei is vannak a nevelésre, és el sem fajul odáig a dolog, hogy NAGYON tiszteleten dolgot mondjon tudatosan a gyereke.