Mit tegyek, mégis hogy mondjam ezt meg itthon? Már így is rengeteg pénz elment erre

Vezetni tanulok, viszont idén nyáron fog letelni a 2 év, szóval ha addig nem lesz meg a forgalmim, akkor buktam a KRESZ vizsgát, a tanfolyamot, az eddig vezetett órákat és kezdhetem újra... Igaz, hogy fél évet teljesen kihagytam, ami a vezetést illeti, de 2-szer már megbuktam a forgalmin.

Nem is a vezetéssel lenne gond, hanem az oktatómmal... Borzasztóan hirtelen haragú és kiszámíthatatlan. Ha egy kicsit is hibázok, egyszer azonnal a plafonon van, kiabál, lehord mindennek, meg hogy az ilyen minek ül kocsiba, járjak busszal, meg gyalog, vezessek inkább háztartást, mint kocsit, stb. Ilyenkor el sem magyarázza, mit rontottam el, csak szajkózza, hogy "újra, újra". Ettől csak még jobban bepánikolok, és már a saját nevemet sem tudnám megmondani, remeg a lábam a kuplungon és próbálok valami vidámra/viccesre gondolni, hogy ne sírjam el magam.

Minden vezetés alatt megaláz, úgy beszél velem, mintha teljesen idióta lennék.

Pl. ma délután 10 percig azt magyarázta, hogy nekem csak szerzett intelligenciám van szerinte, amit a könyvekből szereztem, de a velem született IQ-m az 0, ezt ő már az első találkozásunk alkalmával látta. Nem tudtam egy parkolást, és elkezdett oltani, hogy hát pedig ezt nekem kell megcsinálni, nincs itt anyuci, meg apuci, hogy megoldják nekem, meg ha nem csinálom meg 1 percen belül, ő kiszáll a kocsiból és otthagy, tartsam fel egyedül a forgalmat (ez egy szűk, egyirányú utcában volt, mögöttem már 5-6 kocsi állt, de nem fértek el, mert a szegény mellé kellett volna állnom). Ezt hallgatni folyamatosan, úgy, hogy amúgy is figyelek a forgalomra, körülöttem lévőkre, borzalmas.

Már azért nem kérem, hogy jöjjön értem valaki a vezetés végén, mert amíg hazaérek, általában kisírom magam, mert már amikor szállok ki a kocsiból a végén, érzem, hogy alig bírom magamban tartani a zokogást. Pedig nem tartom magam buta lánynak, kitűnőre érettségiztem dicséretekkel, három nyelven beszélek a magyaron kívül, az egyetem is jól megy. Úgy gondolom, hogy ezt a szintet nem bírnám tartani, ha annyira alacsony lenne az IQ-m, mint az oktatóm mondja...

Ráadásul most is azzal jött, hogy hát előre látja, hogy a mostani forgalmin is megbukom, na de nem baj, legalább gyorsan vége lesz a vizsgámnak és lesz ideje meginni egy kávét, meg ilyeneket mond.

A szüleim is érzik, hogy valami nem oké, de eddig nem igazán mondtam nekik, hogy viselkedik velem... Mert az egyetlen gyerekük vagyok és mindent megtesznek értem, félek, hogy beszélnének az oktatóval és csak rosszabb lenne utána a helyzet. De már mondták, hogy amennyi pénz elment a jogsimra és az órákra, abból már vehettek volna még egy autót, meg hogy remélik mostmár meglesz a forgalmi, mert olyan jó lenne, ha nem nekik kéne hurcolni mindenhova. De jelenleg, a mai óra után úgy érzem, hogy nem is akarok többet beülni abba a kocsiba...