Ti mit csinálnátok a helyemben?
Két hónapja költöztünk össze a párommal (öt éve vagyunk együtt), elég messze otthonról (500 km). Anyámnak korábban sem tetszett a barátom, de ezt sosem közölte nyíltan, csak a célozgatások meg a szurkálódások mentek (oka sem nagyon van rá, azon kívül hogy neki unszimpatikus, egyszer sikerült közölnie hogy a legelején eldöntötte, hogy nem való hozzám, de sikerült elérnie hogy már egyáltalán nem akar hozzájuk menni, egy alkalommal össze is vesztek elég csúnyán). Azért költöztünk el, mert a páromnak nagyon jó munkalehetősége adódott, a sokszorosát keresi a korábbi fizetésének. Én sajnos még nem találtam itt új állást, ugyan minden héten van egy-két interjúm, de vagy nekem nem tetszett, vagy végül nem engem vettek fel. Anyám az elejétől próbálja megfúrni a dolgot, szerinte hülye vagyok hogy elköltöztem, meg amúgy is "csak benne bízhatok" és meg fogom bánni az egészet. Már nem szeretek vele beszélni sem, ha rossz kedvem van és telefonálunk csak még jobban lehúz, ha valamelyik állás tetszik, akkor elmondja hogy szerinte hülyeség. Ha valamiért nem tudok hazamenni akkor hisztizik (majdnem minden héten van valami születésnap vagy névnap vagy bármi, amiért kéne), hogy hálátlan vagyok (nem is egyszerű ennyit utazni, és főleg nem olcsó). Egész életemben lehúzott pszichésen eddig is, de most úgy tűnik hogy még jobban belehúzott. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy általánosságban nem lehet azt mondani hogy rossz szülők, amit pénzen meg lehet venni, azt megkaptam (elég jól keresnek mindketten) egy autót is kaptam még régebben (nem az én nevemen van), amit egyelőre nem tudunk lecserélni, viszont anélkül esélyem sincs bejárni dolgozni. Nem akarom megszakítani a kapcsolatot, de arra sincs szükségem hogy egész életemben elviseljem, hogy a rossz helyzetemből még rosszabbat csinál, és a folytonos hisztijeit is egyre nehezebben viselem. Ti mit gondoltok erről? Mit kéne csinálnom? Velem van a baj?
21/L
Ignorálni, és én közölném vele, ha KIFIZETI az oa-vissza utamat, akkor megyek én minden héten, de ez szánalmas.
Azért viselkedik így, mert hagyod, én mikor már nagyon berágtam a folyamatos kioktatásra, fél évig nem reagáltam semmire, ami otthonról jött.
Megtanulták, hogy lehet velem szórakozni, de nem érdemes.
29n
Anyád nem akar rosszat neked, csak rosszul csinálja. Nehezen enged el maga mellől.
Érthető, ha nehezen viseli, hogy távol vagy.
Talán itt lenne az ideje őszintén beszélnetek. Mondd el neki, hogy szeretnél önállóan boldogulni, és ha segíteni nem tud, akkor ne is ártson, szavakkal se, és ne húzza le az önbizalmad, mert attól neked nem lesz könnyebb.
Azt is nyugodtan elmesélheted, hogy az utazás strapás, és természetesen hazamégy amikor tudsz, de anyagilag ez nem olyan könnyű.
Mesélj neki a párod pozitív oldaláról, miért szeretsz vele lenni, és erősítsd meg benne, hogy fogadja el, hogy te így jól érzed magad. (vagy tedd a szívedre a kezed, nem lehet, hogy anyukádnak igaza van, és külső szemlélőként jobban látja a párod jellemét, mint te a szerelmes fejeddel?)
Először is: külföldön, üres zsebbel én elfogadnám az első olyan állást, amire felvesznek, aztán még mindig lehet keresgélni tovább, nem kell ott megöregedni.
Aztán az első fizetésből vennék egy bármilyen autót, ezt pedig a következő hazautazás során leadnám náluk - nem a te neveden van, nem a tiéd, bármilyen rizsa is ment hozzá.
A szülőkkel a kapcsolatot pedig rendezned kell, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a sarkadra állsz és ellent mersz mondani nekik.
Érdemes volna elolvasnod a Mérgező szülők című könyvet, sokat segítene.
#2, Próbáltam, de nem ment. Nem fogadják el hogy nekik nincs igazuk, eddig mindenre amiről tudtam hogy nem igaz és mondták róla rácáfolt, de ez a helyzet már nagyon elmérgesedett. Senkinek a barátaim közül semmi problémája vele, nem is értik anyámékat, pedig ők sokkal régebb óta és sokkal jobban ismerik mint a szüleim.
#3, Olvastam. Pont az a bajom, amit ott is írt valahol a szerző, hogy ők nem értik, mi a bajom. Próbáltam már elmagyarázni nekik, de azt hiszik hogy tökéletesek, és ebbe a világképbe nem fér bele az hogy ők bármit is rosszul csinálnának. Egyszerű lenne elmagyarázni nekik, ha képesek lennének elfogadni, de tudom hogy nem direkt csinálják, és szerintem egyszerűen nem értik, hogy nekem ez rossz, szerintük én vagyok a hisztis.
Attól is félek hogy ha visszaadom csak még rosszabb lesz a helyzet, és attól még úgy is felhánytorgatják később hogy hát ők vettek, de nekem nem kellett.
Ez nagyon gáz. Keményen kellene fellépned. Pl. Ha csesztet, akkor megmondani neki, hogy hagyja abba, mert ha nem, akkor 3 napig nem állsz vele szóba. Ha nem működik, akkor egy hétig. Én egyszer megneveltem anyámat, egy hónapig nem vettem fel neki a telefont. Szenvedhetett, mert egyébként naponta többször is beszélünk. De van, amikor már semmi sem segít. És lehet, hogy ez sem fog. De ha ennyire lehúznak, akkor jobb, ha minél kevesebbet beszéltek.
Az viszont furcsa nekem, hogy nincs melód, mégis válogatsz, mint a szilváskosárban. Mert éppenséggel megeshet az is, hogy anyádnak lesz igaza, a pasi lelép és akkor mit fogsz csinálni?
Ahogy egy korábbi hozzászóló mondta, hanyagolni, ig-no-rál-ni őket, a mondandójukat.
Én akkor voltam (tizenévesen) a legboldogabb, mikor koliba kerültem otthonról 300 km-re, és csak 3-4 hetente mentem haza...
Autót minél hamarabb visszaszolgáltatni, ez így nem szeretet, nem ajándék, nem jó.
Nekem nagyon ilyen az anyám, és még 40 éves koromban is tudja (a közel 50 éves mg.-i szakmunkás papírjával) osztani az észt, kvázi hülyének beállítani, mintha mindenhez jobban értene. Erre most jön az, h. "biztosan adok rá okot..."
(Közgazdász vagyok, jó állásom van, 130 az IQ-m, 8jegyű a bankszámlám, van három gyerekem, saját házam van, amit saját magam fizetek, igényes vagyok, van ízlésem, csak elváltam - és újabban ebbe tud kapaszkodni.)
Ritkítsd a látogatásokat, küldd el az esetleges ajándékot postán/ futárral! Egy üdvőzlőlap v. hívás, és kész.
Máskülönben el fogja szívni az összes energiádat, tönkreteszi a pároddal való kapcsolatodat - tapasztalatból beszélek.
Soha egy megerősítést, támogatást, biztatást, pozitív visszacsatolást nem kaptam (pl.: sikerülni fog, jó vagy, ügyes vagy - ez utóbbi természetesnek vette, kitűnő voltam.
Sok mindenben tényleg jó voltam - országos matekverseny, nyelvvizsgák, (ami akkoriban nem volt még 'divat'), ösztöndíjak, de nem igazán dicsért meg értük.
A hármas tanuló osztálytársaimat anno jobban ajnározták a szülei...
Végkonklúzió: a szüleid nem fognak változni, csak még rosszabbak lesznek a megnyilvánulásaik, soha sem ismerik be a hibáikat, nem fognak semmi kivetnivalót találni a viselkedésükben, sohasem fogják 'felülről'/ kívülről látni magukat. Bármilyen szomorú is, csak az erőteljes szerparalizáció segít! Légy erős, mert lelkileg kikészítenek!
P.S.: Akinek nem ilyenek a szülei, annak fogalma sincs milyen az életen át tartó lelki terror, érzelmi zsarolás, kritizálás, beszólogatás, stb.
#7, viszonylag keresett szakmám van (itt legalábbis keresett) szakmai tapasztalattal. A legtöbb esetben az a probléma, hogy a lehetséges munkaadónak és nekem eltérőek az elképzeléseink a feketebérrel kapcsolatban :).
A bajom az hogy nem mondhatom összességében hogy rossz szülők lettek volna, nem vertek meg, mindent megkaptam amire szükségem volt (az autót nem is kértem, csak adták). Hálátlannak érzem magam, amiért terhes nekem beszélni velük.
Utolsó, te találkozol még a szüleiddel?
áááá
:d
Kedves kérdező, addig olvastam, hogy: "valamelyik állás tetszik, akkor elmondja hogy szerinte hülyeség. " és már itt látszik, hogy azért mondja, hogy hazaköltözz és nem érdekli hogy boldog legyél. Mindegy miért, az kemény manipuláció. Egyébként elolvastam végig
Csinálhatsz olyat is, hogy kitalálsz egy nemlétező problémát amiben a segítségét kéred, legalább leköti magát, de ez ugye később visszaüthet; de addig legalább csinálhatod a magad kis életét és hidd el képes vagy arra, hogy legyen egy jó állásod
Vagy egész egyszerűen tudatosítod magadban, hogy nem a te érdekeidet nézi, azért viseled nehezen a hisztijeit, mert pont ez a célja. Hogy hazarángasson.
Majd mesélj, hogy boldogulsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!