Együtt maradni a gyerekek miatt? Mennyire van ennek értelme?
A férjemmel 8 éve vagyunk házasok, négy gyerekünk van (7, 5 és 2 évesek). Az utóbbi fél évben elég sok dolga kiderült a férjemnek... Félrelépések.
Hagyjuk azt, hogy ehhez én is kellettem, meg hogy aki boldog otthon, az nem megy félre. A gyerekek mellett szántam időt magamra, a férjemre is. Boldogok voltunk és ő is azt mondja, hogy én mindent megadtam neki, de egyszerűen szüksége volt a kalandokra és hogy sosem hagyna el egyik miatt sem. Viszont én nem fogom elfordítani a fejem az ilyen eseteknél, vagy úgy tenni, mintha nem tudnék semmit.
30 éves vagyok, nem tartom magam öregnek ahhoz, hogy esetleg találjak valakit, akivel boldog lehetnék. Erre minden esélyem meg is van, és szeretem a gyerekeimet, bármit megtennék értük, de úgy érzem, hogy képtelen lennék egy olyan férfival egy háztartásban élni, előadni mindenki előtt, hogy mennyire szeretem és milyen boldogok vagyunk együtt, akit amúgy gyűlölök és hányingerem van a jelenlétében... Viszont az anyám szerint nem tehetem meg azt, hogy elválok, hiszen a gyerekek a legfontosabbak és ne azt lássák, hogy bármilyen nehézség van, meghátrálok. De ez nem nehézség, hanem a férjem folyamatosan megcsalt fiatal LÁNYOKKAL. Ráadásul mint mondta, neki erre szüksége van, tehát hiába lenne most nyugton 2-3 hónapig, utána újra megtenné.
A gyerekeket nem tiltanám tőle, nem ragaszkodnék ahhoz, hogy havonta 2 hétvégét lehetne velük. Mert attól függetlenül, hogy egy szemét disznónak tartom, nagyon jó apuka és szereti a gyerekeinket.
Vagy van itt olyan, akik együtt maradtak a gyerekek miatt és jó vége lett?
Mennyire volt nehéz nektek, felnőtteknek?
Nincs értelme így az egésznek...a gyerekek ugyan még kicsik,de nem buták! Még ha nem is látják érzik,hogy valami nem okés.
Ha neki erre van szüksége akkor menjen csak! Az meg butaság,hogy 4 gyerekkel nem tudnál párt találni magadnak,nyilván nehezebb mintha abszolút nem lenne gyerek,de ennyi...értelmetlen az előttem lévőnek ezzel jönni
Ha nem tud megváltozni, akkor nincs más mód, csak a válás. Ismerek olyat, aki megbocsátott a férjének, de ott kb. hason csúszott előtte a pasi, hogy megbocsásson, és azóta nem csalja. Ha a tiéd ennyire semmibe vesz, akkor hagyd ott. Nem érdemes beáldozni az egész életed csak azért, hogy biztosítsd, hogy a gyerekeidnek egy elcseszett szar házasság lesz a példa.
A nyitott házasságba se menj bele, az etikus nemmonogám kapcsolat csak akkor működik, ha az elejétől fogva és közös megegyezéssel az, és óriási bizalmat igényel, ami nálatok már megtört. (A "megcsalt, ezért mostantól nyitott házasságban élünk" jelenség nem nyitott házasság, csak annak hazudja magát; ezekben valójában arról van szó, hogy válófélben lévő házasok még nem tudták elintézni a különköltözést...)
"egyszerűen szüksége volt a kalandokra és hogy sosem hagyna el egyik miatt sem."
egyszerűen, iiigen...mégis hány lány volt? és ez a kalandor egyébként szintén válni akar?
Sajnos átérzem
a helyzetedet. 25 éves vagyok, 5 hónapos terhes, másfél hónapja kiderült, hogy a volt párom megcsalt. Az egyik közeli hozzátartozómnak elmondtam a dolgot, aki hasonlókat mondott, mint az anyukád. Ennek hatására úgy döntöttem, hogy adok neki egy esélyt, hogy komolyan megbeszéljük a dolgainkat és, hogy mi legyen. Nem érdekelte. 3 nap után meguntam a dolgot és hazaköltöztem édesanyámhoz, ami őszintén szólva életem egyik legjobb döntése volt.
Én azt tanácsolom, hogy hagyd el, a gyerekek miatt ne maradj vele együtt! A férjed elmondta, hogy neki erre szüksége van, az meg, hogy nem hagyna el egyikért se az nem olyan biztos. Elhiszem, hogy nehéz, de szerintem idővel ez csak rosszabb lenne.
Az exem ugyanez volt. Hiaba adtam meg mindent, volt szex bőven, mégis folyamatosan kellett neki a "kaland". De mindig ilyen volt, az előző családját is otthagyta egy nő miatt. Engem felőrölt ez az egész, a gyerekek miatt görcsösen akartam, hogy mentsük ami menthető. Hiba volt, a gyerekek szenvedtek miattunk. Végül az utolsó megcsalásnál azt mondtam nincs tovább. Rá 1,5 hónapra ismertem meg a párom, mindenki fellélegzett....az exem fél évig győzködött, hogy megváltozik, szeret, stb. Mondván, sosem akart elhagyni..... ez igy igaz is, de nekem ez nem kapcsolat. 3 éve nem tudja megemészteni, hogy megléptem amit sokkal hamarabb kellett volna.
Ne félj a változástól, de ezt nem szabad tűrni, és 35 éves korodra depis stresszes anyuka leszel....
Ő nem akar válni. Azt mondja, hogy szeret minket, nem tudna nélkülünk létezni. De jelenleg nem alszik itthon, este a kicsik fürdetés és altatása után szállodába megy, és reggel jön vissza, mikor a fiukat vinni kell iskolásba és óvodába.
Valaki írta, hogy becsüljem meg.... Mégis mit? Hogy megcsalt, átvert, hazudott? Mondjuk igen, aki ezt ennyire jól csinálja, minden jel nélkül, az tényleg tehetség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!