Olyan dolgokon, hogy "mi az élet értelme" csak gyerekek és depressziósok gondolkodnak?

Nem

Egy felnőtt ember is simán elgondolkodhat rajta. Miért csak ez a kettő tenné ezt?

Elnézést javítok mert ez így pontatlan:

Egy felnőtt nem depressziós ember

Egy felnőtt ember már túlteszi magát ezen a kérdésen fiatalkorában ugye.

Szerintem normális körülmények között az ember már nem gondolkozik ezen a kérdésen, ha meg igen akkor az azt jelenti, hogy nincs értelme az életének mert van ideje ilyeneken gondolkodni.

Ezen a kérdésen minél korábban át kell esni, mert később csak problémákat szül.

"...nincs értelme az életének mert van ideje ilyeneken gondolkodni."

Szerintem meg annak az életnek nincs értelme, amelyikben az embernek nincs ideje gondolkodni, csak az élet ügyes-bajos dolgairól. Nyilván egy olyan ember számára igazi mumus a gondolkodás, aki csak a mókuskerékkel összefüggő "gondolatokat" látja érvényesnek, hiszen ha gondolkodna, még a végén rádöbbenne, hogy csak vendég a saját életében; abból is a legrosszabb fajta: kéretlen és nyűgös.

Egyébként szerinted mennyi időt vesz el az élet értelméről, meg egyéb filozófiai kérdésekről való gondolkodás? Többet mint mondjuk a gyakori kérdéseken pásztázni a kérdéseket és választ írni rájuk?