Magányos fiúk, nőtlen férfiak! Nem érzitek úgy, hogy barátnő, feleség, gyerekek nélkül nincs sok értelme az életnek, hogy nyűg a munka, minden csak hiábavalóság?

Nem

20 éves vagyok pls. Értelmet meg mindig lehet találni, most akarok elkezdeni gitározni pl.

Azzalegyütt se több, csak megsokszorozod a nyügöt :)

Néha nehéz. Bár nekem nemrég ért véget egy hosszú kapcsolatom. Viszont vannak barátaim, normális családom, egyetemre járok, vannak terveim a jövőre nézve, van hobbim, nem vagyok sem ronda sem buta, ha akarnék találnék valakit, de most egyelőre nem is akarok. Csak néha tör rám az érzés hogy sz.r egyedül. De ettől még nem érzem úgy hogy nincs értelme az életemnek.

Attól függ ki kérdezi! Ha egy örjöngő gyári matróna kérdezi, akkor nem! Ha egy helyes, kedves,l szeretetre méltó, csendes és gyengéd lány kérdezi akkor igen! A gyerek téma nekem még 34 évesen is bőven ráér, habár nem is biztos, hogy lehetne gyerekem! :-)

Én pont így érzem. Bár ha lennének barátaim, illetve nem hagytak volna el, akkor lehet pár fokkal jobb lenne.

29 éves "srác" vagyok. Mikor elkezdtem dolgozni, volt egy barátnőm. És rájöttem, akármennyire szeretem, ha elmegyek nyaralni, jön ő is. Ha azt mondom legjobb haverommal mennék el nyaralni, jön a veszekedés. Szóval szakítottam vele. Ki költöztem külföldre, teszek felre penzt házra, de minden nyaron nyaralok a legjobb haverommal 1hónapot. Csajozhatok, lehetnek egy élyszakás kalandjaim, anyagilag jól jövök ki. Ugyanakkor hiányzik az hogy valaki szeressen, valaki mellé odabújjak. De tudom, erre még eljön az idő. Most még szeretném élvezni az életem.

Én így érzem. Elég rossz teljesen egyedül lenni mindennap úgy, hogy nem számíthatsz senkire, és teljesen üres minden. Kaja és különböző tárgyak megvételéért meg teljesen felesleges dolgozni.