A szüleim nem hagynak élni, mit tegyek? 24 éves vagyok, külföldön élek jó körülmények között.
Gyermekkoromban szegénységben éltünk nővéremmel és a szüleimmel. Mindennapos gondokkal.. alkoholizmus, agresszió, verekedések. Minden nap a testvéremmel próbáltunk valami ehető dolgot találni. De mindig éhesen és ordibálás közepette feküdtünk le. Télen fűtés helyett kaptunk több takarót, hogy ne fázzunk. Mindig próbáltam jó tanuló lenni, mert tudtam, hogy nincs más kiút. Az öngyilkosság gondolata természetessé vált 4 éves korom óta. (Iskolában mindenki ismerte a helyzetünk és csak bántottak miatta) A továbbtanulásra otthon nem volt lehetőségem. ( az iskola melletti munka és más okok miatt)
Az otthon töltött évek során teljesen leépültünk (a párom is velünk élt)
2,5 éve külföldre költöztünk. Az első 2 évben a szüleim megállás nélkül hivogattak napi szinten, és kértek pénzt, vagy csak akarták tudni mi van velünk. Minket a bűntudat vezérelt és adtunk mindig. Amióta kint élünk, életemben először tiszta lakásban élek, nem fázok, van mit ennem, lehetnek új ruháim, és végre embernek érezhetném magam. Szeretnék jogosítványt, autót mert itt a munkahelyek nagyon messze vannak, és a továbbtanulst is szeretném elkezdeni.
De a szüleim minden nap hívnak, és kérdezik, hogy minek autó és jobb munka, miért urizálok? Minek tanulok tovább, ha az csak pénzkiadás? A testvérem ugyan olyan életet kezdett élni mint ők, már két gyerekkel. Kevés pénzzel, koszban, agresszióban.
Szeretnék boldog életet élni, és jobb életet élni. De mindig keltik bennem a bűntudatot: hogyha nekik nincs semmilyük, én miért engedek meg magamnak ennyit. (2,5 éve 6 napot dolgozok, hogy jobb életem lehessen, és irigyek ha bármit veszek. Számolgatják a saját pénzem és titkolnom kell dolgokat.)
Remélen tud valaki segíteni. Előre is köszönöm.
válasza: válasza:Kérdező: miért érzel felelősséget irántuk, hiszen, születésed óta ilyenek, ebbe születtél bele, valamelyik válaszodban írtad is, hogy nem is akarnak ebből az állapotból kijönni, sőt - én úgy érzem - hogy le szeretnének rántani az ő szintjükre és fáj nekik, hogy "a gyerek többre vitte", "a gyerek nem ilyen életet akar"...
Segítséget akarnak, de megváltozni nem, bármit amit adsz, pillanat alatt felélik és ugyanott folytatják, mert nem tanulták meg beosztani a pénzt, vagy önfegyelmet a változtatáshoz...
Ha jól olvastam, apukád azt szerette volna, ha párod is utcaseprő lesz, mint ő...
Ez sajnos mindent elmond.
Én is a kapcsolat megszakítását tudom javasolni, mert lelkileg próbálnak visszarántani, befolyás alatt tartani, hogy kapjanak pénzt, amit felélnek és ugyanott folytatják...
Tesódhoz biztos nem fordulnak, mert - mint írod - ő azt az életet választotta, azt - gondolom - "helyeslik"...
válasza:Én már csak a bosszantás miatt se szakítanám meg a kapcsolatot velük,beszámolnék mindenről milyen jól alakul az életem(hasonló a helyzetem,csak itthon).Valószínűleg más a lelki beállítottságunk...
Ha nem bírod a nyomást,akkor tényleg a minimálisra csökkenteni az átadott információt magadról és éljenek "boldogan" a testvéreddel.Te meg "urizálj" nyugodtan!:)
válasza: válasza: válasza:Némely szülőnek mániája az érzelmi manipuláció. Észrevétlenül okoznak hatalmas bűntudatot. Na itt kell elgondolkodni, hogy miért is van bűntudatod!
Pl. mikor azt mondja h. "dehát az anyád/apád vagyok!". Na erre az a válaszom, hogy én meg a gyermeked. Tisztáztuk az alapokat, innentől várom az észérveket, miért is kéne segítséget nyújtanom, mikor én aligha kaptam tőle. Ha a segítségnyújtást nem érzem szívből jövőnek annak is oka van. Nem arra gondolok, hogy miért nem kaptam meg ezt meg azt, hanem pl kimaradt a szülői szeretet stb megfizethetetlen dolgok...
válasza: válasza:Nekem az első lett volna hogy megszakítom velük a kapcsolatot. Így nem lesz soha normális életed.
Van az a helyzet amikor az ember segítsen a szülein, de ez nem az.
válasza:Igaza van itt az embereknek. Te változtatni akarsz, kitörtél az eddigi életedből, ez pedig szimpla irigységből nem tetszik a szüleidnek.
Mi az urizálás pl egy autóban meg a jobb ruhákban? Semmi. Már itthon is kvázi mindennapi szükséglet egy autó, ha nem is luxushintó, de legalább egy majd 20 éves guruló bódé, nyugaton meg senki nem kapja fel arra a fejét ha egy dolgozó ember 4-5 évente autót cserél. A jó ruha ugyanúgy nem luxus. Jó, nem kell minden nap Armaniban meg Gucciban feszíteni, mert amúgy is minek, de az nem luxus, ha a szett ami rajrad van, cipőről sapkáig, az olyan 50-60 ezer ft értékű, és ekkor nég nen us szórtad a lóvét. De persze nem kell hetente új ruhákat venni. Ezekben semmi kivetnivalót nem lehet találni.
Az, hogy ők otthon szopnak, az bem a te bajod, tettek érte rendesen, hogy benne ragadjanak a szarban. Örülj, hogy kiszakadtál, x ezer km&ről úgyse tudnak tenni semmit ellened. Egyszerűen nem a te dolgod és kész
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!