Egy 8 éves vigyázzon két 4 évesre?

Gyerekkoromban mivel én voltam az idősebb, sokszor rám hagyták, hogy figyeljek a húgomra (persze nem mentek el otthonról, csak mondjuk a kertbe, szemközti kisboltba, ilyenek), és nagyon kaptam, ha nem tudtam ezt teljesíteni.

Egyik reggel anyu azt mondta, elmegy kifliért, 10 perc, ha a húgom addig felébredne, nyugtassam meg, mondjam el neki, hová ment, és mikor jön.

Szegénykém felébredt, hiába mondogattam neki, hogy anyu mindjárt jön, nem értette meg, sírt, sikítozott, felmászott az ablakba és ki akart mászni, úgy próbáltam lerángatni (én voltam olyan 28kg, de azért már egy 4 évesnek is van súlya), mielőtt kiesik.

Anyu meg leszidott, hogy nem igaz, hogy erre se vagyok képes, még megtudják a szomszédok, hogy egyedül hagyott két gyereket, szégyelljem magam.

Illetve egyszer vendégeink voltak, 4 éves kisfiú és a szülei. Engem, a 4 éves húgom meg a fiúcskát kiküldtek a kertbe, hogy vigyázzak a két kicsire, amíg a felnőttek nyugodtan beszélgetnek a házban. Vigyázzak, bajuk ne essék, és ha hülyeséget csinálnak, akkor helyettük is nagyon ki fogok kapni.

Rendben van ez így?

(24 vagyok, de ezek a dolgok valahogy megmaradtak)