Miért nem hiszi el a családom, hogy mennyire utálom azt a szakot az egyetemen, amit rámerőltettek?

Eleve nem is erre a szakra akartam jelentkezni, de a család kikötötte, hogy erre kell jönnöm és kész, különben egy semmirekellő lusta hajléktalan senki leszek, ha arra a szakra mennék, amit én választottam magamnak. Megmondtam, hogy én nem kezdem el azt a szakot, mert nem szeretném. Aztán állandóan csak a veszekedés ment, amíg be nem irtakoztam. Azt mondták a szülők, nagyszülők, hogy meg fogom szeretni, mert ez sokkal jobban nekem való, mint a kriminológia. egyébként most osztatlan tanár szakon vagyok, de nem bírják egyszerűen felfogni, hog én nem akarom ezt csinálni. Nekem ez nem ad semmi örömöt, utálom az egészet. Most megmondtam, hogy félévi vizsgák után szeretném passzíválni magamat, mert csak az állami féléveimet cseszem el. Erre kitört egy akkora balhé, hogy anyám földhözcsapta a tányért, ami eltört emiatt.Aztán újra elkezdték a lelki zsarolást, hogy ők nem ezért fektettek belém ennyi energiát és pénzt éveken keresztül, hogy egy hajlktalan semmirekellő legyen belőlem, aki kiiratkozik az egyetemről. Megmondták, hogy nem hagyhatom ott, különben többet nem mehetek haza és mehetek az utcára, aztán azt csinálok, amit akarok.

Hogy értessem meg velük, hogy nem szereték tanár lenni? Minden vágyam az, hogy angolul tanuljam a bűnügyet, kriminológiát, de egyszerűen tönkretesz a családom, nem engedi, hogy ezt tanuljam, mert szerintük ez az egész hülyeség, nem nekem való, nem lehet vele munkát találni és szerintük én gyenge vagyok erre a szakra.