Elvárható-e egy szülőtől, hogy támogassa az egyetemista gyerekét?

Én azt nem értem, hogy aki kidobja a gyerekét a 18. születésnapján, az minek vállal gyereket? - Ezt a "megengedi, hogy otthon lakjon" részhez mondom, ennyit azért a legtöbb szülő igazán megtehet, ha akar. Mert az más, ha tényleg nagyon kell a pénz, akkor kell, és akkor meg a gyerektől elvárható, hogy besegítsen, ha muszáj.

Nyilván más a helyzet, ha a gyerek vagy a szülők alkalmatlanok az együttélésre.

Miért dobnám ki?

Lakhat nálam, abban az esetben, ha valóban egyetemre jár, tanul és nem csak bukdácsol és 5-6 év alatt sem végez el egy 3 éves képzést.

Abban az esetben hadd ne támogassam már ki tudja, míg meddig, mikor láthatóan NINCS ESZE a főiskoláshoz, vagy csak kihasználja, hogy eltartom.

Apa támogatott mindkettőnket, kb. ugyanolyan nehézségű szakon, csak míg én elvégeztem 4 év alatt egy csúszással, addig az ikertesóm 25 és még mindig van másfél éve.

De ennyi volt, apa megmondta, neki, hogy lehet dolgozni és nem őt lehúzni, mert láthatóan NEM tanul.

Én nem vártam volna el, de igenis jólesett, hogy támogattak, és meg lett volna a véleményem arról, ha nem tudtak volna támogatni - itt a támogatás alatt legfőképp azt értem, hogy otthon lakhattam és nagy néha kisegítettek pénzzel is. Eleve olyan helyre mentem, ahol egy botrány volt az órarend... olyan diákmunkát nem nagyon lehetett találni, amivel emellett lehet úgy keresni, hogy az ember el tudjon költözni. Persze dolgoztam egyetem alatt (nem végig), de amit abból kerestem, az elment fontosabb dolgokra (ha nem otthon ettem, azt én fizettem, piperecuccok, fogorvos, bérlet, edzés), néha szórakozásra. Ösztöndíjam meg jó átlaggal is a béka popója alatt.

De így legalább tudtam rendesen a tanulásra is koncentrálni meg picit összeszedni magam, mielőtt magam tartom el.

10-es válaszoló vagyok. Most írok másodjára, ne keverjetek a többi hansonló százalékúval, az nem én voltam.

Orvos-Fogorvos más szint...2 emelt és meg így is írd meg 80-80-ra mindkettőt.

Nagyon erős túlzás, hogy akit fizetősre vettek fel, az nem való orvosnak! Rengeteg kiváló orvos van, akit fizetősre vettek fel, majd állami lett. Ez nem ott dől el! 400 pont minimum a fizetős is. Többi szakra mondhatod ezt, ahol 1 emeltet kell megírni, hogy nem való oda, ha nem vették fel államira.

De az Orvos-Fogorvos más szint! Érted? Más szint!

Ha pedig fizetősre vették fel és a szülő nem megy bele, így járt, de gondolj abba bele, hogy ha lett volna esélyed tamogatni, mégsem tetted, akkor ne vard el azt, hogy tükörbe nézve, oregkorodra büszkén visszagondolva, hogy -igen! Ahol tudtam, támogattam, orvos lett a fiamból/lányomból-, társadalmilag, elismertséget tekintve a legmagasabb presztízsű szakma! Na ez az az érzés, amire a szülő nagyon büszke lehet! Hogy nevelt valakit, akiből lett valaki, kerül amibe kerül!

Én ahol tudom gyermekeimet támogatni fogom!

Sajnalom nagyon azokat a szülőket, akiknek nincs pénze, de nem róluk beszéltem elsősorban! Van ahol államira vették fel a srácot, szülei így sem tudtak finanszírozni. Maradt a diákhitel. Ez van.

Hát ez érdekes! Egy ember alapján ítélsz meg több száz fizetőst? Volt, akit harmadjára vettek fel, fizetősön kezdte, egyetemet simán, jó jegyekkel végezte! Ez csak egy történet a sok közül. Volt olyan, akit másodjára vettek fel, ott is pótfelvételivel, simán SUMMA CUM LAUDE! Srác agysebésznek készül!!!

Szóval fura, ha két "nagydolgozat" alapján akarják eldönteni, ki legyen orvos és ki nem. Ennyit erről! De gondolom nem vagy orvos, nem mondanál ilyen hülyeséget! Ellenpélda is rengeteg van: simán felveszik államira, majd első félévben megbukik anatómiából, négyszer egymás után és bukdácsolt össze-vissza!

De mondom, más szakokra mondhatod ezt, ahol vért se kell izzadni a bejutásért. De orvosi és fogorvosi más szint!