Jogos, hogy így kiakadt azon, hogy a nagyszüleim kifizetnék nekem az egyetemet? Ti támogatnátok a gyereketek?

Én is azt mondom, hogy ne foglalkozz a "kedves szavaival".

Ők a nagyszüleid, el tudják dönteni, hogy megérdemled-e, és vállalják-e a kifizetést.

Ha igen, fogadd el.

Senki másnak nincs ehhez köze:)

Megkérdezhetem, van esetleg féltestvéred, akinek a mostohaapád az apja? Mert ha igen, akkor egészen nyilvánvaló, miért bukott ki, gondolom a saját gyereke nem számíthatna ilyen támogatásra.

Úgy gondolom, amíg lelkiismeretesen és szorgalmasan tanulsz, pláne ezt a jegyeid is tükrözik, addig nem kell felvenned az ilyen irigy kirohanásokat. A kitűnő bizonyítvány magáért beszél. Semmi okod azt hinni, hogy nem vagy való egyetemre, és ne vesztegess el egy évet sem azért, ha esetleg csak az önköltséges jönne össze. Úgy tudom egyébként, persze ez helytől, szaktól függhet, hogy a későbbiekben lehet lehetőség államilag finanszírozott nappali tagozatra átmenni a következő felvételi időszakban, ha akkor sikerül. tehát nem is biztos, hogy végig a nagyszüleidnek kellene finanszírozni a tanulmányaidat.

Én ha tudnám, hogy a gyerekem komolyan gondolja, szorgalmas, és persze van anyagi keretem, támogatnám, mert sajnos saját bőrömön tanultam meg, hogy milyen rossz évet veszíteni a tanulmányokban.

Utána néztél a tavalyi ponthatárnak?

Ha igen, láthatod, hogy az államilag támogatotton kevesebb pont kellett a felvételhez, mint a költségtérítéses oktatáshoz.

Én is az orvosira készülök egyébként, nyáron 5 napot dolgoztam, én sem vittem túlzásba, de a keresetből kifizettem a felsőfokú nyelvvizsgám árát, pedig az én szüleim sem szegények.

Hagyjad már ezeket a hülye gazdaglányos kamukérdéseidet.

Ha tényleg orvosira akarnál járni, akkor tudnád, hogy idén is, mint ahogy eddig minden évben, magasabb volt a ponthatár önköltségesen a SOTE-n.