Mi lenne a jó megoldás kamaszlányommal?
34 éves háromgyermekes édesanya vagyok,a legidősebb lányom 13 éves most jó pár hónapja harcolunk.Az édesapjával 8 hónapos korában külön váltunk,azután egyedül neveltem majd a férjemmel aki 20 hónapos korától neveli.Az édesapja sosem volt túl jó partner a gyerrknevelésben,én igyekeztem mindent megadni a gyerekeimnek minden évben nyaralás,hétvégente közös programok.
Most eléggé hanyag lett a tanulásban kérem hogy kicsit szedje össze magát,mert ez az év már számit a tovább tanuláshoz.Ha merek szólni hogy pakoljon össze a szobájában mert a putri semmi ahhoz képest ami ott van rögtön költözik,mert ő azt mondja nem birja velem tovább az apjához akar költözni.Az apja nem partner ebben mert ő is úgymond a gyerek mellè áll,azzal például hogy jó hát menjen csak oda lakni mert valami nálam biztos nem jó ha oda akar költözni.Az nem számit hogy ő élte világát én 2-3 helyen dolgoztam hogy mindenük meg legyen,az apuka meg hol fizetett rá hol nem de a legnagyobb összeg amit kaptam tőle 10.000 ft volt azt is egy hónapba 5 részletbe.
Nyilván hisz ott nincs kötelezettség,mindent szabad,én meg próbálom kötelezettségre nevelni.
Nem is vertem soha a gyerekeimet és ezután se fogom,de tegnap is amilyen stilusba beszélt velem az kritikán aluli.Egyszerűen nem tudom mit rontottam el.Mit lehetne csinálni hogy megtaláljam vele a közös hangot?
Rendesen számonkér hogy én mit képzelek hogy szólok neki hogy tanuljon mert egy rossz jegyet hozott.
Vagy hogy rakjon rendet,az az ő szobája.Csak én nem vagyok hajlandó ebbe élni mert tőlem nem ezt látja és látta soha.Minden tanácsot megfogadok,aki volt hasonló helyzetben irjon.
Kedves utolsó!
Igen én is bevallom hogy nem tudok mit kezdeni a helyzettel.
Jelen pillanatban egyedül vagyok hármojukkal elég sok teher szakadt ram.én még most 34 éves koromban sem engedném meg ezt a hangnemet anyámmal szemben.
Többedjere ült le vele anyám is beszélni hogy azért ez igy nem pálya,mi négyen voltunk testvérek de mindig tudtuk hol a határ,es azt is hogy minden szombaton haptákba kellett állni mert talaritás volt.
Milyen közös programok?
Állatkert,strand,mozi,kalandpark stb.
Nem vagyok hülye ez az egész szerintem csak arról szól tényleg hogy az apjánál mindent lehet itt meg nem.
Valaki korábban irta ott az apjánál biztosan elzülene,szerintem hamar leányanya is lenne és persze engem vonnának felelőségre.
válasza: válasza:10es anyuka mondja jól, kamaszodik a lányod. (:
Én 8 éves kora óta nevelem a férjem előző kapcsolatából született 'nagylányt', idén 14 és majdnem ugyanezeket csinálta végig velünk mint most veled a lányod.
1). Szócsatáknál ne vedd fel vele a kesztyűt. Maradj higgadt de ne engedj az igazadból. 2) Ilyenkor a hormonok miatt tényleg lustábbak a kamaszok. Egyezzetek meg előre milyen állandó feladatai vannak: pl legalább 1 héten egyszer mondjuk vasárnap délelőttre legyen kitakarítva a szobája. 3)Apukával is meg kellene találnotok a közös hangot. Egyszer mutasd meg neki a leányzó szobáját amikor szó szerint áll a bál és mindjárt nem lesz partner abban hogy nála legyen a kislány.
Ezek a közös programok mellé sokat segíthetnek. Sok sikert! ((:
válasza:13-14 éves kamasznak az állatkert, kalandpark, mozi anyával már nem pálya. Főleg ha a tesók is ott vannak. CSAK TI KETTEN töltsetek együtt időt, ahogy írtam: csajos napok. Lazán, vidáman és főleg fiatalosan. Írtam pár ötletet.
Le lehet persze pontozni, amit írtam, de: fiam már 25 éves, rég túl a kamaszkoron, dolgozik, normális ember lett belőle; lányok a legádázabb kamaszkorukban vannak 17 és 13 évesen. Nagyon jó tanulók, segítenek otthon, nem lázadoznak csak mértékkel, de azt MEGBESZÉLJÜK.
Ha te nem voltál olyan szokványos kamasz, akkor lehet, hogy az édesapja volt az. Vagy egyszerűen nála máshogy működnek a hormonok, nyilván más a társasága mint neked volt, mások a családon kívüli benyomások, befolyásoló tényezők mint nálad voltak.
Mi lehet belőle, ha fogod magad, és kettesben egyszer elmentek valahová és közben BESZÉLGETTEK. Van veszítenivalód?
En is 13 eves vagyok, es sokszor gondolom, h apahoz kene koltoznom, mert anyaval sokat veszekszunk. DE! Mindig elgondolkozom rajta, h mit tudna o nekem adni? Nem sok mindent. A noje sem tud sok mindent, tok fiatal, noverem lehetne. Az en fozotudomanyom nagyobb nala, rettenetesen pocsekul foz, es ehenmaradnek az egyszer tuti. Van egy gyerekuk is tuti en lennek a bebiszitter. Amugy le lennek szarva nagy ivrol.
Szoval szerintem csak igy hirtelen felindulasbol mondja, mint ahogy en. De nem szoktuk komolyam gondolni.:) ha meg nagyon menni akar akkor engedd, ha az apja nem szakacs akkor ehen marad vagy mukajan el. Gondolom a takaritasra sem figyel oda az apuka igy valoszinuleg neki kell takaritania majd. Hidd el, abba fogja hagyni, de ha folytatja akkor nyugodtan koltozzon az apjahoz. Szerintem nem fog kibirni egy honapnal tobbet.
válasza:Azért fel kéne őt homályosítani arról, hogy ne a te farkaddal verje a csalánt: addig pont huszadrangú kérdés, hogy mit akar, amíg te vagy a gyámja és te vagy érte a felelős, nincs olyan opció, hogy elköltözik bárhova is.
Hogy visszaszálljon a Földre, én beblöffölném mindkettő előtt, hogy lemondok a felügyeleti jogomról (az apa javára?), ahol a kislány rájön, hogy mit jelent két szék közül a pad alá esni, mert az apa simán ki fogja jelenteni a gyerek előtt, hogy szó sem lehet erről. Ezen a ponton a költözés kérdése megoldva.
Az pedig tudomásulvétel kérdése, hogy amíg viszont nálad lakik, addig a te szabályaidat fogja betartani, ha tetszik, ha nem. Te megteszed a saját kis engedményeidet, ő pedig teljesíti a kéréseid, legyen az tanulás vagy takarítás vagy bármi. Meg kell értenie, hogy kompromisszumra törekszel, és neki vannak kötelességei. Ha most "magára hagyod", megreked a szocializálódásban, szóval ne csüggedj, nem hosszú idő már, míg átesik ezen a kamaszkori lázadáson. Soha nem voltam híve az erőszaknak, de ha a gyerekem úgy beszélne velem, mintha a valagából rántott volna ki, gondolkodás nélkül szájon törölném.
37F
válasza:Nem tanács, csak vélemény:
Veszekedésből mindketten rosszul jöttök ki, csak elmérgesedik a helyzet.
Lázadó korát éli lányod. A lázadókat az élet pofonokkal igazítja helyre.
Lehet, -sőt valószimű- hogy ányodnak törést okoz, de hívjad fel apját és LÁNYOD kérdezze meg, hogy mikor költözhet.
Hadd hallja elsőszájból, hogy nem okoz feltétlen örömet kivánságának teljesítése.
Mindezek mellett, ahogy az előttem szólók javasolják próbálj meg érzelmileg közelebb kerülni a gyerekhez. (Közös program, csak vele.)
.
Gondoltál már arra, hogy lányodnak ezt mondjad: "Tudod, mit? Rakjunk rendet szobádban együtt!"?
Közös munkátokkal és beszélgetéssel törjed le dacát, makacsságát.
válasza:"verje a csalánt: addig pont huszadrangú kérdés, hogy mit akar, amíg te vagy a gyámja és te vagy érte a felelős, nincs olyan opció, hogy elköltözik bárhova is." - hogyne lenne, még fél-egy év, és ez első sorban az ő döntése lesz, ha tetszik, ha nem. És persze, benne van a pakliban, hogy az apja nem tudja/akarja vállalni, hogy vele éljen, de ezt neki, meg az apjának kell tisztáznia egymással, ebben senki másnak nincs szava.
Úgyhogy Kérdező, az a legjobb megoldás - mert ez az egyetlen tisztességes - ha közlöd a lányoddal, hogy ezt először az apjával kell megbeszélnie, és azt is, hogy ugyan ezt te nem szeretnéd, de ha ők meg tudnak egyezni, te elfogadod a döntését.
Kb ennyi.
válasza:"hogyne lenne, még fél-egy év, és ez első sorban az ő döntése lesz, ha tetszik, ha nem"
Te miről beszélsz? Majd 18 éves korától eldöntheti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!