Miért olyan nagy baj ha a szülők támogatják a felnőtt gyereküket?

Te jó ég!

Mekkora idióta a párod,már ne is haragudj!

"Többre akarja vinni az életben"

Nem,ez az ember nem akarja többre vinni,akiről meséltél,hanem ő többet akar teljesítmény nélkül.

És képes felvenni még több hitelt,hogy megmutassa,hogy ő többre vágyik,vagy netán azt,hogy többet érdemel?

És a párod nem hallotta még azt a mondást,hogy "addig nyújtózkodj,még a takaród ér?"

Ha a számok valósak,tehát ha valaki képes megvenni egy 15 milliós lakást,vagy annak a törlesztőjét képes fizetni,de ennek ellnére 30 milliósat vesz(bár kétlem,hogy ekkora hitelt adnak neki),akkor az egy idióta,már bocs.

Arról nem is beszélve,hogy az ingatlanárak totál kiszámíthatatlanok,tehát ha 10-15 évre veszi fel a hitelt,nem tudni mennyit fog érni,mire kifizeti.

Az autó pedig nagyon hamar elértéktelenedik.

Ez olyan nagyban,mint amikor valaki minden évben a legújabb telefont akarja megvenni hitelre,de 120 ezret keres egy hónapban,de neki a legújabb model kell,mert megmutatja,hogy "nekem is ilyen van".

Ebből élnek meg mások,a sok ilyen buta emberből...

"mert én álomvilágban élek, a szüleimnek köszönhetek mindent "

Azt nem írtad,hogy te milyen értékű ingatlant kaptál,de ha csak egy lepukkant garzont kaptál volna,azt is értékelni kell,mert az is több,mint amit másoknak adnak,és abból tudsz továbblépni.

Aki viszont kiad 30 milliót egy lakásra,vagy hitelt vesz fel azért,hogy villogjon,az nem többre vágyik,hanem illúziókban él.

Lehet nagyokat álmodni,lehet olyan szakmát is tanulni,amivel meg lehet keresni a 30 milliós ingatlanra valót is pár év alatt összespórolva.

De az,hogy valaki 100 évre vesz fel hitelt,nem azt jelenti,hogy többre vágyik,hanem felelőtlen alkat.

Én egyáltalán nem értem azt a mentalizást, hogy akkor lesz ember a kölökből, ha kib...uk otthonról 18 évesen, és egy ft-ot nem adunk rá. Ha normálisan nevelik, akkor segítséggel együtt sem lesz életképtelen. Engem is segítettek a szüleim, lakásom is tőlük van, mai napig is segítenek apróságokkal, mert megtehetik, de mégsem vagyok kitartva, eltartva. Nyilván más eszközökhöz nyúltam volna, ha ez a környezet nem állt volna rendelkezésemre, pl. az ingyenes gyakorlat helyett fizetőset választottam volna és egész egyetem alatt dolgoztam volna, nemcsak 2 év alatt az 5 évből, plusz kevesebbet költöttem volna más hobbijaimra.

Az egyetlen eset, amikor nekem ez visszás, amikor a felnőtt, már egyetemre nem járó gyereküket tartják ki konkrétan a szülők, aki 25+ évesen sem hajlandó elmenni dolgozni, közben meg követeli a pénzt bulikára.

Plusz akkor antipatikus, amikor az adott "gyerek" a saját érdemének tudja be a szülői segítséget is, és más, rosszabb körülmények között élőt fikáz, amiért nem tart ott, mint ő. Volt egy ilyen ismerősöm... oké, hogy jó egyetemre járt már 4 éve, de életében 1 hónapot dolgozott addig, nyáron, azt is úgy, hogy az apja betolta, mert magától nem ment volna sehova. A szülei pénzesek, vettek neki lakást egyetemkezdés előtt, ott fogadhatott albérlőket, azt is megkapta pénznek, mellé még zsebpénz is. És akkor egy másik ismerősünket, aki még a szüleivel lakott, kiosztotta, amiért "nem volt még képes önállósodni a szüleitől, és ez gáz", amikor szegény csaj messze nem olyan jó közegből jött, otthon maradt, mert 1) helyiként nehezebben került volna be koleszba, 2) otthon is kellett segítenie, 3) az albérletre a gatyája is ráment volna, úgy, hogy sokkal többet dolgozott életében, mint ez a pénzes ismerősöm, azért hát eléggé kinyílt a zsebemben a bicska. Ő sem önállósodott volna olyan könnyen, ha nem lett volna a popsija alá odatéve a lakás és nem pénzelték volna a szülei.

Kedves Kérdező!

Normális kapcsolatban,a szülők támogatják a felnőtt gyerekeiket.De sajnos vannak olyan szülők(enyém is),hogy azzal hogy támogatnak ,feljogosítva érzik magukat, hogy beleszóljanak dolgokba,irányítsanak.Én anyám még abba is beleszólna,hogy milyen függönyöm van itthon,vagy mit szabad főznöm szombaton ebédre.

Minden amit elértem, abból van, hogy azt tudtam mondani anyámnak, nem kösz nem kell hogy segíts,ez az én dolgom.

Mert mindenki önellátó volt 10 évesen, elköltözött 15 évesen, két piacképes diplomát adó egyetemi szak mellett három állása volt, és ezért tart ott, ahol, de legalább olyan nagyszerű élete van, hogy nem érzi szükségesnek minden létező felületen bizonygatni akár vadidegeneknek is, hogy ő milyen talpraesett, ügyes ember ;) (ezt csak azért, mert minden kérdés alatt van lelalább egy ilyen mentalitású ember az "akkor költözz el", meg a "nem a szüleid nyakán kéne lógni" kommentjével)

A félreértések elkerülése végett, engem se támogattak a szüleim. Mégis van hol laknom, van jó munkám, ember lett belőlem, és büszke vagyok magamra, ez az élettel való megelégedettség pedig azt eredményezi, hogy pont nem érdekel, hogy másnak az apja vette-e a lakást, vagy devizahitelt nyög utána.