Normális hogy így állok a szüleimhez, ezen okok miatt? Van még rajtam kívül valaki aki így érez?

Az a helyzet, hogy most 23 évesen jutottam el odáig, hogy egyszerűen nem tudok a családomra családként tekinteni. A szüleimet tisztelem, mint akik megszültek, meg adtak lakhatást, meg eltartottak gyerekként, de ennyi. Abszolút nem állok érzelmileg közel egyikhez sem. Sőt, alig várom hogy végre elköltözhessek, és félévente max 1x akarok velük találkozni, és ennyi.

Egy csődtömeget csináltak belőlem. Semmit nem tanítottak meg, egyfolytában ordibáltak velem, elmondtak minden hülyének, leordítottak hogy 14 évesen nem tudtam beosztani a pénzt ahelyett hogy megtanították volna hogy kell, a tesómmal mindig máshogy bántak mert ő volt a zseni gyerek én meg csak egy kis hülye voltam, mindig egy felesleges teherként éreztem magam a családban, 4 évig mély depressziós voltam és mindenki elmondott mindenféle lusta dögnek meg megkaptam hogy rég agyon kellett volna engem verni és nem lesz belőlem semmi csak egy sarki k....ur....va.

Persze voltak szép és jó, boldog pillanatok, de azok nem ellensúlyozzák ezeket a dolgokat.

Azt tudni kell hogy apámnak és anyámnak szörnyű házassága volt, én kicsiként szinte mindennap sírtam, meg akartam halni annyira szenvedtem miattuk, igazából teljesen kitörlődtek azok hogy mik voltak, de hogy nagyon féltem, szorongtam és szenvedtem arra emlékszem.

Hozzá jön még hogy anyám nevelt minket mert apám nagyrészt külföldön dolgozott, és anyám múltszázadi begyöpösödött, konzervatív mentalitását nevelte belém, úgy nevelt hogy egy általa ideált személyt testesítsek meg: végtelenül kedves, alázatos, szerény, mindent eltűrő, nem vissza szóló életképtelen korcsot nevelt belőlem.

A barátom tudott valamennyire kihúzni ebből a szerepből, és minden dolgot a barátomtól tanultam.

Normális ha ezek után egyszerűen a fancba akarok elköltözni a szüleimtől, hogy soha de soha többet ne legyenek rám hatással? Illetve nem is tudok rájuk szülőként tekinteni.... Számomra a "szülő" fogalma nem ott kezdődik hogy csak úgy megszülök egy gyereket azért hogy 20 évig eltartsam. Számomra ez ennél ezerszer többről szól.

Ti mit gondoltok erről?