Rossz vagyok azért mert nem szeretek hazajárni a szüleimhez? (Pedig jó a kapcsolatunk)

2 éve, 18 évesen költöztem el tőlük. Már alig vártam hogy elmehessek. Pedig mindigis jó volt a kapcsolatunk, nem vertek soha, normálisak voltak velem.

Most hogy a párommal élek, màr nem szeretek hazajárni a szüleimhez. Szeretem őket meg minden, de nem szeretek ott lenni. Kb 3 hetente járok haza, 1-2 napra. Most is jöttem ma este, szombat hajnalban megyek vissza. És már alig vàrom hogy mehessek. Pedig nem történik itt semmi rossz. Csak nagyon hiányzik a párom, a kutyánk, a lakás meg minden. 8 órakor is csak az járt a fejemben, hogy minden este ilyenkor megyünk sétálni a kutyával a futtatóban, és a többiek most is ott vannak, én meg nem.

Igazàból önszántamból jövök mindig, most pl azért, mert holnap unokatestvérem ballag. És hàt őt imádom, meg a nagy családi összejöveteleket is, persze hogy jöttem.

Egy részről azért is jövök kb 3 hetente, mert mindig van valami. Szülinap, névnap, karácsony, ballagás, mindenszentek stb... ritkàn jövök úgy, hogy épp nincs semmi. A szüleim sem traktálnak azzal hogy mikor jövök màr haza... más részről viszont rosszul érezném magam ha nem jönnék ilyen gyakran, csak mondjuk 2 havonta.

Szerintetek rossz vagyok ez miatt? Vagy mi van velem? Kicsit autista lennék?