Mit lehetne tenni ilyenkor?
Édesanyám már az őrületbe kerget. Lassan 5 éve vagyunk együtt a párommal, de ő ezt mai napig nem fogadta el. Hétről-hétre újra felhozza, hogy igénytelen vagyok, nekem csak ennyi kell. Ugyanis az a fő problémája, hogy a páromnak úgymond csak egy szakmája van, de nem abban dolgozik , én pedig egyetemre járok.
Valóban annyira elítélendő dolog ez?
Már meghallgatni se szeretem mert folyton csak ugyanazt hajtja, azt figyelembe se veszi, hogy én/mi mit érzünk. Szeretjük egymást, jól megvagyunk, rendesen dolgozik, viszonylag nem is keres rosszul, akkor miért baj hogy ő csak ennyit tud?
És hiába próbálom vele megbeszélni, meg se hallgat soha, hogy én mit gondolok, úgy kellene lennie mindennek ahogy az ő fejéből kipattant, gondolok itt arra hogy pl. orvos vagy ügyvéd párom legyen, tele pénzzel, luxus autó. Én nem vágyom ilyen dolgokra, csak hogy szeressen őszintén és megbecsüljön, amit meg is kapok.
Gondolkoztunk az összeköltözésen, de mivel mindketten a szüleinkkel élünk nem igazán szeretnénk "élősködni".
21/N
válasza:"miért baj hogy ő csak ennyit tud"
Igaza van anyukádnak melléd egy ficsur való.
Ezzel a mondatoddal elárultad hogy te is lenézed.
Nem szerettem volna annyi szóismétlést, illetve lemaradt a "nyuszifül" :)
De ha úgy lenne ahogy írod, csak úgy szórakozásból nem lennék vele együtt már ennyi ideje , és nem is írtam volna ide kérdést :) köszi
válasza:Sokan örülhetnek, hogy egyáltalán van valami munkájuk, az a lényeg, hogy a párod talált és meg tudtok belőle élni. Gondolom, idővel úgyis keres majd mást, ha komolyabb terveitek lesznek, de az sem gond, ha nem, ha így jól megvagytok.
Ne foglalkozz vele, mit mond anyukád. Nekem tanár a párom, rendben van, hogy viszonylag többet keres az "átlagnál" (igen, kereshetne többet is, meg sajnos mindenki más is, ha olyan végzettsége van valakinek, de ha nincs is, az a lényeg, hogy dolgozzon valamit, ezzel most nem akarok senkit provokálni, nem szeretnék vitát kezdeményezni)
Az a lényeg, hogy boldogok vagytok és ha az anyagi háttér is megvan a kapcsolathoz, akkor ne foglalkozz vele, mit mond anyukád. Felnőtt nő vagy.
L/19
Köszönöm, igen én is azt gondolom hogy manapság örüljünk ha van munka.
Ő szereti amit csinál, igazán neki való munka, én meg örülök neki hogy olyan dologgal foglalkozik, amihez ért és szereti. Mellékesen is foglalkozik mással.
Aztán ha én is elvégzem az egyetemet, közösen már csak másabb lesz, biztosabb.
De addig is már egyre nehezebb elviselni a mindennapos zsörtölődést , baj már az is ha találkozunk.
válasza:Mivel foglalkozik a párod?
Már az valami manapság, ha valaki nem rühelli a szakmáját és azt tanulta ki elsőnek,amit szeret csinálni.Én ebben az esetben büszke lennék a páromat.
Ő állatokkal foglalkozik, gyerekkora óta imádja az állatokat, otthon is van neki több.
A szakmája más jellegű, de azt nem szereti, muszájból végezte azt mert más lehetősége nem volt.
válasza:Leírtam hogy egyetemre járok, mellette nemtudom megtenni hogy dolgozzak, mert reggeltől estig órám van, aztán itthon segítek, takarítás főzés stb. :)
De nem is az ellátás volt itt a kérdés meg hogy hol lakunk
válasza:Azt, hogy leszarod, mit károg.
Vannak emberek, akiknek semmi nem jó, nemhogy örülne, hogy egy dolgos, normális emberrel vagy együtt, nem valami nagyszájú gazdag tirpákkal.
Majd megunja, vagy ha nem, költözzetek össze, amint lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!