Fater a kisebbségi komplexusát rajtam akarja kompenzálni, ilyenkor mit lehet tenni?

Folyton mondja, hogy ne káromkodjak, de neki még a hülye is rossz, kb. nem is beszélhetek. Ha lenne véleményem valamiről, akkor kussba akar fogni, neki egyszerűen minden baj, amit én csinálok... Ha elkezdek melózni, akkor azért kezd el pattogni, ha meg nem, akkor azért... Egyszer alkoholista nagyapámról is beszéltem anyámmal, erre jön ő, minden ok nélkül beleszól a beszélgetésbe, és a beszédstílust és az alkoholizmust egy kalap alá veszi... Mindig össze is hasonlítanak itthon mindenki mással, hogy jaj, neki és neki ezek sikerültek. Amikor készültem a nyelvvizsgára, akkor is olyan szép bókokat kaptam, hogy úgysem fog sikerülni... (Minden álmomról fater szedett le, mert nem lehet egy kicsit sem álmodozni, célt kitűzni, mert ő így nevelkedett falun, ezért a legutolsót sosem mondtam el neki és nem is fogom.) És egyszer volt egy elég durva mondata nekem, miszerint nagyon nem akartak engem és én csak egy hiba lehetek az életükben... Általános alsó óta nem mondok el nekik semmit sem, mert lelkileg zsaroltak engem. Volt pár cikis dolog az életemben, meg most is van, mert mindenkinek van és én sem lehetek kivétel ez alól. És akkor még voltam olyan barom, hogy elmondtam nekik, hogy ki tetszett nekem. Akkor mindig azt hallottam vissza, hogy ha ezt nem teszed meg, elmondjuk a lánynak. Tesómat anno agyon dícsérték, amióta meg elköltözött, mindig lehordják mindenkinek. Én azóta vele sokkal jobban kijövök. Munkahelyet is akart váltani, de lebeszéltem róla nyugodt körülmények között. Fater és anyám meg leharapták a fejét...

Ilyenkor mit lehetne tenni? Egyre jobban szabadulnék itthonról, de egy albira nem lenne pénzem és munkahelyet sem találtam az egyetem mellett... 20/f