Miért olyan előítéletesek a szüleim a "fogyatékos" párommal (exemmel) szemben?

Vajon mit szólna anyukád, ha lenne egy olyan párod, akinek semmilyen nehézsége nincs (direkt nem betegséget írok), és őt a szülei arra akarnák rábeszélni, hogy hagyjon el téged, mert milyen az már, hogy egy cukorbeteg lánnyal van együtt.

Szerintem próbáld azt hangsúlyozni anyukádnak, hogy boldogok vagytok együtt és egy "szódásszifon" szemüveg pont a legkevesebb, ami ennek útjába állhatna. Ha nem kattan le a témáról, akkor próbáld meg sem hallani a megjegyzéseit, tereld másra a szót. Ha látja, hogy nincs hatása a piszkálódásának, előbb-utóbb visszavesz.

A szüleidnek azért van igaza, mivel tudják neked milyen problémáid vannak és nagyon nem szeretnék hogy a párodnak is különösen feltűnő, látható "fogyatékosságai" lennének, mivel a gyereketeknél ezek a gondok akár halmozottan is jelentkezhetnek.

Tehát, csak igyekeznek megelőzni, hogy a meglévő problémák lehetőleg ne halmozódjanak, amivel nem ártani, hanem inkább előrelátóan megelőzni igyekeznek hogy a helyzeted rosszabbodjon, súlyosbodjon.

Egyébként néha akad példa arra,hogy két nem a klasszikus értelemben szép embernek elég jó "alapanyagú" gyereke lesz, aki simán fel tudja turbózni magát,ha akarja.Meg attól még,hogy valaki dekoratív párt választ,semmire sem garancia.

Lásd:Sztankay Ádámot,az egykori Sztankay István fiát,aki semmilyen szempontból nem hasonlítható az apjához.Isten bocsássa meg,de gyereknek is elég gnóm volt, nem,hogy felnőve.Anyukája is egy kis helyes nő volt,apukája fiatalon nagyon jóképű volt, később korához képest is jól nézett ki és a gyerekük konkrétan csúnya volt mindig is.Szerencse kérdése az egész.