Szülők, ti szégyellnétek, ha a gyereketek nem menne egyetemre, hanem csak egy szakmára?

2 gyerekes, másfél diplomás apuka vagyok (a második befejezésére várnom kell). Nem szégyellem, ha nem megy egyetemre a gyerek. Azt szégyellem, ha életképtelen.

NE NÉZD LE MAGAD! Az egyetemista csaj pedig hadd ne mondjam, mit csináljon, ha annyira síkagyú vagy lusta, hogy előszűri végzettség alapján az embereket.

Az OKJ meg felsőfokú (de nem főiskola/egyetem) képzések pedig éppúgy szakmát adnak, mint a campusok. Pedig jobb, ha hivatásod van, nem szakmád. Az értelmi szintedet, tudásodat, műveltségedet befolyásolja egy-egy ilyen intézmény, de nélkülük is lehetsz művelt és olvasott ember, aki választékosan fejezi ki magát, stb. stb.. Arról nem is beszélve, hogy ma egy értelmes (akinek van tudása és nem egy disznó tisztaságával vagy értelmi világával bír) villanyszerelő pl többet keres, mint egy diplomás irodai alkalmazott. Akár 2x annyit.

Érted? A diplomától nem leszel több. Az egy oklevél, amit azért kapsz, mert teljesítettél egy "versenyt". Ha nem tanultál belőle (mármint élettapasztalat szintjén is!!), akkor fölösleges volt, nem fogod hasznát venni az életben.

Viszont tudd: a nappali tagozat és a levelező tagozat más. Élettapasztalatként is. A nappalisok bulijait, azt a közösséget, egyebet nem szabad sem alul-, sem nyilván túlértékelni. Ha már belevágsz, nem csak az egyetem a kérdés, hanem a nappali/levelező döntés is. Mindkettőt csináltam már, tudom miről beszélek. Sőt, a végén talán több tanár és professzor volt velem baráti viszonyban, mint csoporttárs. Pedig naggyon nem vagyok kocka. De tény, hogy nappalisként a tanárokkal is nehezebb emberként kommunikálni.

Nálunk is alapvető volt a családunkban, hogy diplomát kell szerezni. Ez meg is történt, de őszintén? Sz#rt sem értem vele, egyetlen munkahelyem volt csak, ahol a szakmámban dolgoztam. Azok voltak életem legsötétebb évei, utólag már nem is értem, hogy bírtam ki. Most viszonylag jól keresek (persze relatív, kinek mi a jó, 400-600 ezer körül) de ehhez sincs szükség a diplomámra. Szóval inkább legyél egy jó szakmunkás, többet érsz vele. És ne azzal törődj, hogy a szüleid mit szólnak. Később is szerezhetsz diplomát, ha annyira nem tudsz élni nélküle.

Ha meg valaki emiatt lepattint, az annyit is ér. Pl. a férjemnek sincs diplomája, de okos, értelmes ember, míg sok diplomás szellemi képességei egy béka feneke alatt mozognak.

Most akkor a szülőkről szól a kérdés, vagy a csajsziról, aki lepattintott?

Szerintem egyik se olyan érdekes. Az a lényeg, hogy azt írod, te magad is gáznak érzed. Hát akkor tekintsd csak átmeneti állapotnak, és tanulj tovább! De ne mások miatt, hanem azért, hogy te magad jól érezhesd magad a bőrödben!

Aki meg emiatt lepattint, azzal ne is foglalkozz!

Nem szégyellném...

lehet hogy egy okj többet fog érni mint egy diploma..

én pl megbántam hogy fősulira mentem, mert nem tudok elhelyezkedni és elpazaroltam 3 évet...

na abból kb már 2 okj-m is lehetett volna ..:(

24L