Akik fiatalon vállaltak gyereket! A szüleitek mit szóltak hozzá?
Leginkább a 20-25 közötti korosztály érdekelne.
Tudom, hogy senki nem a szüleinek szül, de úgy gondolom, hogy egy egészséges családban azért igenis számít a leendő nagyszülők véleménye, reakciója, persze kulturált formában előadva. Én 20 éves vagyok és a párommal babát tervezünk pár hónapja de nem beszéltünk még róla senkinek. Eddig még nem sikerült de gondolkozunk rajta, hogy hogyan is mondjuk majd el a szüleimnek ha sikerülni fog. Az ő szülei már szeretnének unokát, gyakran mondogatják nekünk, szóval nekik egyszerű lesz elmondani és egyértelmű lesz, hogy hogyan fognak reagálni. Az én szüleim nem mondják azt se, hogy szeretnének már unokát de azt se, hogy nem szeretnének és nem tudom, hogy hogyan reagálnának rá. Nekem kissé furcsa lenne őket elképzelni nagymama és nagypapa szerepben, hiszen olyan fiatalok mindketten. Anyukám 42, apukám 45 éves.
Kíváncsi lennék, hogy a ti szüleitek vagy ismerősötök szülei hogy reagált és hogyan alakult utána a szülő-gyermek kapcsolat. Nem azért mert függök tőlük, csupán kíváncsi vagyok, hogy általában milyenek az arányok! :)
#6
Amiről te beszélsz, az önigazoló és tele van csúsztatásokkal. Az életkor nem számít, a tested biológiai kora számít, semmi egyéb.
Nem igaz, hogy ekkor vagy akkor egészséges szülni. A gyerekek között kisebb a nem egészségesek aránya egy kor fölött, azonban a mai kor vizsgálataival sok minden szűrhető.
Édesanyád meg majd megéli az unokáit, bízzunk benne! Azonban egy átlagos életvitelű ötvenes nő hamarabb lesz beteg, majd hal meg 15 éven belül, mint egy egészségesen élő, sportoló hatvanas. Az iskolázottság is komolyan bezongorázik ebbe. Adatok: KSH, Science
Szülni akkor "egészséges", ha a test képes rá. Szóval, hátrább az agarakkal, az jobban állna neked is.
Én ugyan nem vagyok még szülő, de megmondom őszintén, nem repesnék az örömtől, ha a lányom 20-22 éves koráig teherbe esne. A kitolódásnak megvan az oka, az, hogy később érnek az emberek... régen a legtöbb nő nem ment továbbtanulni, hanem elkezdett dolgozni 16-18 éves korától, vagy házimunkázott, több élettapasztalata volt. Manapság az átlagos 20éves, még ha nem is olyan link, mint sok kortársa, egyszerűen nem érett még meg ilyen fontos dologra.
Nekem olyan ismerősöm van, aki 18 éves korában lett terhes. Mondjuk ott szerencsére nagyjából jól alakultak a dolgok, de azért ott nagyban belejátszott az, hogy a nagyszülők pénzelték a párt és egy ideig ott is laktak náluk. Plusz a lány családja vallásos. Szóval most úgy tűnik, a szülő-gyermek kapcsolat jó, de az elején azért voltak balhék rendesen. És amennyire tudom, azért a pár kapcsolata nem teljesen felhőtlen, pont azért, mert túl korán született gyerek, nem tapasztalták ki az életet kettesben (azért más, amikor egy 24-25 éves szül, és előtte volt pár év, hogy nem a szülői házból, hanem saját lakásból jártak el szórakozni, utazni, vagy csak kettesben romantikáztak... mint egy 20évesnél, aki saját bevallása szerint is kevés ideje él konkrétan együtt a párjával...) én erre nem rizikóznék meg egy gyereket, megpróbálnám lebeszélni róla. Nem arra beszélném rá, hogy 30éves kora után szüljön, hanem arra, hogy legalább 1-2 évet várjon.
Én meg azt mondom, ha 20 évesen teljesen el tudod látni a gyermekedet, és nem kell naponta pár ezer forintért kuncsorogni, hogy enni adj neki, akkor alkalmas vagy a gyermekvállalásra, és így nyugodtan oda állhatsz a szüleidhez. Ha viszont azért nem tudod hogy elmondani, mert még téged is ők nevelnek, akkor bármennyire is.gondolod magad felnöttnek nem vagy az, és a gyerekre tekintettel várjatok vele.
Az hogy meg mikor a legjobn szülni: biológiailag persze, hogy 20-30 között, de mi értelme, ha nincs meg a felþetwl, es csak hurcolászva van a baba lakáslról lakásra, vagy bevan téve a szobába, mert apa-anya karriert épéit.
Tehát kedves kérdező, ha készen álltok rá, akkor hajrá....
jaj ez a bibibi én anyám megélni az esküvőmet, a tied nem akkor óvoda :) fiatalan nem lehet meghalni, ugye?
amúgy meg,ha vki külön él, van keresete és el tudja tartani magát+gyereket, akkor szüljön. ha otthon a gyerekszobába teszi, akkor meg szánalmas
12-es, ezt nem teljesen értem. Van olyan réteg a korosztályomban akik nem csinálnak semmit, nem is tanulnak de nem is dolgoznak és még azért is hisztiznek ha a szüleik megkérik arra, hogy takarítson vagy menjen el a boltba vagy bármi. De azt miből gondolod, hogy az összes 20 éves éretlen a gyermekvállalásra? Vagy lehet, hogy én értem félre, nem tudom.
Nemrég költöztem hozzá de az nem azt jelenti, hogy azelőtt nem tartózkodtunk együtt. Nyilván lakva ismeri meg az ember a másikat de szerintem 4 év alatt kiismertem annyira, hogy tudjam, hogy milyen típus. Biztos vannak dolgok amikre még ezután fogok rájönni de nem gondolom, hogy olyan nagy meglepetéseket tartogat. Mielőtt nem laktunk együtt péntek délutántól hétfő délelőttig nála voltam és volt amikor otthon volt, volt amikor dolgozott. Ő idősebb mint én, már családra vágyik. Ő végezte a saját dolgát, én pedig a sajátomat. Én takarítottam, én csináltam ennivalót. A pénzügyek ugyan nem voltak közösek, de többször is közösködtünk. Szóval már kb 2 éve félig háztartást vezettem. Mondhatni a hét egyik felét nála, a másik felét a szüleimnél töltöttem. A kapcsolatunk elejétől fogva szóban volt a kisbaba de nyilván várni kellett vele mert nem álltunk készen, én azért nem mert még nem dolgoztam és iskolába jártam, ő meg kicsit meg volt szorulva anyagilag. De mára már minden elrendeződött és előreláthatólag nincs olyan dolog ami miatt azt kéne mondanom, hogy várnunk kellene. Minden pont ideális. Tavasszal döntöttünk úgy, hogy akkor vágjunk bele. Olyan nagyon szórakozni sose jártunk de attól függetlenül jól éreztük magunkat és én őszintén nem is vágyom arra, hogy elmenjek szórakozni. Kirándulni pedig szoktunk kettesben de már ez sem foglalkoztat jelenleg. Eddig csak vágyakoztam de néhány hónapja úgy érzem, hogy nincs mire várni. Szóval ez egy hosszú folyamat volt, nem egyik pillanatról a másikra döntöttünk így.
Szerintem is jobb fiatalon gyereket vállalni de persze ezt mindenki maga érzi. Manapság csökken az átlag életkor és például én szeretnék unokákat is. Mondjuk arra nincs semmi garancia, hogy a leendő gyermekeim is fiatalon fognak gyereket vállalni vagy, hogy egyáltalán fognak... de így több esélyem van. Anyukám 20 évesen lett anya (van testvérem) és jó, hogy ilyen fiatal. Amikor alsós voltam mindig szörnyülködtem amikor szóba került, hogy kinek hány évesek a szülei. Az osztálytársaim többségének a szülei mind 40 körül vagy felett voltak már akkor, az én anyukám meg még csak 35 volt. Most nem leszólni akartam azokat akik idősebb korukban vállalnak gyereket mert totál együttérzek velük. Engem azért szólnak le mert fiatal vagyok. Mindenkinek szíve joga, hogy mikor akarja :)
Kérdező, egy dolgot tarts szem előtt: 4 év járás alatt, pár hónap összeköltözéssel csak a hátad mögött nem ismerheted ki a másikat. Lehetetlen, bár sokan hitték ezt, és ráfaragtak. Legyen eszed a másik hibájából tanulni!
Gyereket komoly élettársi kapcsolatba vagy házasságba vállalj, ne pedig pár hónapos összeköltözésre 20 évesen.
Az együtt töltött időtök legnagyobb része gyermekkor, az nem számít.
Ne kiismerni akard. Hanem KOMMUNIKÁLJATOK.
Beszéljétek meg pontosan (!), hogy ki hogy képzeli a gyerekvállalást: milyen korban, hányat.
Hogyan fogjátok nevelni, azaz mik a legfőbb elvek.
Mi lesz a gyeses időszak alatt: ki marad otthon? A másik őt hogyan tehermentesíti ezen időszak alatt?
Mikor lesz munkábaállás?
Megy-e a gyerek bölcsödébe?
Mi lesz a te munkaviszonyoddal?
Mi lesz az iskoláiddal?
Milyen tartalékokkal rendelkeztek arra az időszakra, amíg kiesik az egyik kereset?
Hogy képzelitek a gyakorlatban az ünnepeket, a szülőlátogatást?
Mi lesz, ha ne adja isten, fejlesztésre szorul a gyermek vagy sérült lesz? HOgyan tovább?
És a többi, és a többi, és a többi. Ezekről konkrétan beszélni kell. És még ez is kevés. Hidd el ezt valakinek több, mint tizenöt év működős házassággal a háta mögött!
Konkrét megbeszélés nélkül hamar kisgyerekes anya maradsz, aki egyedül él.
"jaj ez a bibibi én anyám megélni az esküvőmet, a tied nem akkor óvoda :) fiatalan nem lehet meghalni, ugye? "
Tanulj meg normálisan fogalmazni, mert alig érteni mit akarsz mondani. Ez a helyesírás az óvoda. Természetesen fiatalon is meg lehet halni pl balesetben, de erre mindenkinek esélye van. Egy harmincas - negyvenes anya pedig kisebb eséllyel hal meg betegségben, mint egy ötvenes - hatvanas. Egy átlagos magyar manapság 50 év körül már úgy köszön mit írt fel az orvos és mi fáj neki. Egy átlag osztrák nyílván nyugodtan vállalhat 35 felett is gyereket. Jobb állapotban vannak a magyarnál. Az osztrák öregasszony hegyet mászik, kirándul, jéghideg tóba belesétál. A magyar öregasszony a rendelőben nyavajog. Nem a kivételből van több sajnos. Én átlagos magyar viszonylatba mondtam, hogy sokkal jobb huszonévesen szülni.
Édesanyám pedig nem műveletlen lustaság, ahogy egyik válaszoló nyílván erre célzott. Gyerek mellett is képezheti magát az ember, bármilyen hihetetlen. Sportol is és szerintem nem sokan esznek nála egészségesebben.
Egyik barátomat 35 körül szülte az anyja, egy másikat 40 után. Mindketten volt, hogy szégyenkeztek. Pl mikor kérdezték a többiek, hogy érted miért a nagymamád jön mindig. Közbe az anyjuk volt.
#18
Nem, nem "céloztam" semmire, elég komoly frusztrációk dolgoznak benned.
A környezetedben pedig elég szégyen, hogy az a divat, hogy "szégyellik" a saját anyjukat, vagy mások megjegyzéseket tesznek a másik ember édesanyjára. Elég sötét környezetben élhetsz. Ha megnyugtat: az ilyen környezetből van kevesebb.
Ahogyan nincs annyira mindenki elhanyagolva és lestrapálva, hogy orvoshoz rohangáljon. Én nem is ismerek ilyen tönkrement embereket, akikről te beszélsz.
#12
"átlagos magyar viszonylatba mondom"
"közbe az anyjuk volt"
Talán nem kellene mások rossz helyesírását emlegetni ilyen alappal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!